Az LMP szerint az Orbán-kormány célja a bankszektor tulajdonviszonyainak átalakítása, az, hogy az állam által felvásárolt, majd a rossz hitelektől megtisztított pénzintézeteket még a ciklus végéig „kormányközeli pénzembereknek” játssza át.
A harmadik Orbán-kormányban rekordszámú államtitkár dolgozik, akik közül többen a rájuk bízott szakpolitika mellett előszeretettel vállalnak fontos pozíciókat állami cégeknél. A felügyelő bizottsági vagy igazgatósági tagságok mellé pedig sokszor több százezres fizetés is jár. Azokat a tisztségviselőket válogattuk ki, akik a mellékessel együtt már komoly havi jövedelemre tesznek szert.
A második Orbán-kormány négy évéről tartott konferenciát a XXI. Század Intézet a Terror Házában. A meghívóban már előre jelezték, hogy a mérleg pozitív, jó kormányzás zajlott az elmúlt négy évben, tehát nem vitázni kívántak a minikonferencia keretében. Schmidt Mária igazgató komolyabb elemzésbe nem is bocsátkozott, felsorolta, hogy Orbán miért lehet a legjobbak között.
A második Orbán-kormány környezetvédelmi államtitkára egyre többet nyilatkozik és egyre vehemensebben támadja a harmadik Orbán-kormányt. Kritizálja a napelemekre kivetett termékdíjat, a Paks2 beruházást, a tervezett római-parti mobilgátat. Ám Illés Zoltán 2010 és 2014 között nemhogy nem volt ilyen vehemens, hanem olyan készségesen közreműködött az intézményi hálózat eróziójában, hogy azért a zöldek sosem fognak neki megbocsátani.
Kezdeményezze független bizottság felállítását, amely megvizsgálná a Magyarországra folyósított uniós támogatások felhasználását – egyebek mellett erre kérik a Budapestre látogató német kancellárt egy facebookos csoport tagjai, akik levelet adnak át pénteken a német nagykövetségnek Angela Merkelnek címezve.
Összesen 154 államtitkár és helyettes államtitkár dolgozik a harmadik Orbán-kormányban a miniszterek keze alá dolgozva. Ez 60 százalékos növekedést jelent a második Orbán-kabinet 2010-es indulásához képest. Bár tudni lehetett, hogy az Orbán-kormányban a nők enyhén szólva sincsenek túlreprezentálva, a számok azért mellbevágóak.
A mögöttünk hagyott öt esztendőben nem fordítottunk kellő figyelmet egymás meghallgatására, ha viszont a kormány kikosarazza a párbeszédet igénylő társadalmat, akkor forró nyár és ősz elé nézünk – írta 22 pontból álló kormányértékelésében Bencsik János fideszes képviselő, volt energetikai államtitkár.
Pakisztánnal, Törökországgal, Oroszországgal és Kínával emlegette együtt a Columbia Journalism Review Magyarországot A 21. századi cenzúra című írásában.
A Jobbik szerint a kormány a "fideszes haverok helyzetbe hozásával", valamint a multinacionális cégek támogatásával "lerabolta az országot" 2014-ben.
Az ország és a kormány "bukdácsolásának időszakaként" jellemezte 2014-et a Demokratikus Koalíció elnöke évzáró sajtótájékoztatóján.
Az ismert üzletember erősen számon kéri azt a gazdasági csodát, amely a „közpénzből a falu főterén petúniát ültető munkanélküliek látszat-foglalkoztatásában” ölt testet.
Nem zárható ki, hogy a veszprémi zavarkeltéssel buktatna miniszterelnököt Simicska Lajos – mondta Török Gábor a Heti Válaszban megjelent, G. Fodor Gábor Századvég-igazgatóval közösen adott interjúban. G. Fodor szerint a Fidesz egyelőre azért nem tud összezárni, de Orbán erőt fog mutatni.
Nem azért álltunk ki mellettetek minden fórumon, hogy ti meggazdagodjatok – üzeni a fideszes fiúknak Bencsik Gábor, a Magyar Krónika című kormánypárti lap főszerkesztője.
Az Orbán-kormány szűk öt éve alatt majdnem megduplázta a minisztériumi alkalmazottak számát, a közintézményeknél a létszámnövekedés ellenére jövőre elbocsátások is várhatóak - írja a napi.hu.
Ennyi volt, úgy néz ki, nem lesz Déli Áramlat. Az oroszoktól Bulgárián és Szerbián át Magyarországon is átfutó orosz gázvezeték tervét Vlagyimir Putyin hétfőn vetette el. De mégis, miért döntöttek így az oroszok és miért épp most? Minket hogyan érint ez a dolog? Mekkora arcvesztés ez a gázvezetéket olyannyira támogató magyar kormánynak? A paksi bővítésre mindez milyen hatással van? Megpróbáljuk elmagyarázni.
Minden rosszat ugyan nem mond el az Orbán-kormányról az olasz Espresso című hetilapban megjelent cikk, de azért megkísérli. Az anyagba azért becsúsznak elég meredek állítások.
Győztes magyar facebookosokról, gyenge magyar EU-biztosról, jól kinéző Budapestről és fellendülő pesti viccről írnak a nemzetközi lapok magyar vonatkozású cikkeikben.
Török Gábor szerint most nem a hazai közvéleményt kell megdolgozni, hanem a kormány nemzetközi státusza a tét.
Kényszernyugdíjazás, megfélemlítés, államosítás, pénzelvonás – a Fidesz változatos módszereket vet be a magyar társadalom elitjének leváltása érdekéből, összegzi a HVG e heti száma.
Még az eddiginél is sokkal kínosabb lehet a magyar kormány, illetve az érintett fideszes üzletemberek, háttéremberek számára a kitiltási botrány, ha nem sikerül nagyon gyorsan, az amerikai kormánynak megfelelő módon rendezni az ügyet. Edward Snowden nyilvánosságra hozott titkosszolgálati információiból ugyanis nemcsak az derült ki, hogy az amerikai fél valószínűleg lehallgatóközpontot működtet Budapesten, hanem az is, hogy a magyar politikusok árulkodósak, így aztán Washingtonban pontosan tudják, hogy mi történik Magyarországon.