A fejlesztési pénzek feletti ellenőrzésért mehet a háttérben az egyik legnagyobb meccs a kormányalakítás körül, egyébként eléggé „fű alatt” zajlik a harmadik Orbán-kabinet formálódása – értesült a hvg.hu több forrásból is. Nagy meglepetések nem várhatók, bár államtitkári szinten jöhetnek cserék, de ez kevéssé zaklatja fel a nyilvánosság ingerküszöbét.
Orbán hétfőn külön-külön több kormánytaggal is leül négyszemközt – értesült az Index. A lap szerint már megkezdődtek a kormányalakítási tárgyalások.
Alig pár nap van hátra a választásokig, a kormányzó pártszövetség pedig a friss közvélemény-kutatási adatok szerint már most a zsebében érezheti a győzelmet. Mi várható a következő Orbán-kormánytól? Folytatódik a szabadságharcos retorika, a sok konfliktus, vagy konszolidáció következik? Mekkora gazdasági növekedés várható, illetve lesz-e beruházási fordulat? Elemzők, közgazdászok mondják el véleményüket, meglátásaikat, melyek többsége egyáltalán nem megnyugtató, ám vannak, akik látni vélik az alagút végén a fényt is.
Minőséget olcsón – ezt várta a kormány az egészségügy államosításától. A további leépülés azonban kódolva van a rendszerben.
Nagyon nehéz lesz a Fidesznek megmagyaráznia, ha például 70 százalékos mandátumtöbbséggel győz a választásokon - mondta Tölgyessy Péter politikai elemző az Inforádiónak. Tölgyessy szerint a következő Orbán-kormány sem hoz konszolidációt, akkora az ellenérzés az általa felépített rendszerrel szemben. Azt mondta, ez az ideális baloldali ellenzék a Fidesz számára, hiszen ők ugyanazok, akik 2010-ben óriási vereséget szenvedtek.
Látványszínháznak kitűnő, a kormánypártok jövője szempontjából jeles, az ország fejlődését tekintve elégtelen az Orbán-kormány teljesítménye – legalábbis azok szemében, akik Magyarországot Európa centrumában óhajtják látni.
A DK szerint a szociálliberális kormányok idején egyetlen évben, 34 napig volt ennyire gyenge a forint, mint most, Orbán kormányzásának eddigi, nem egészen négy éve alatt viszont 217 napon át.
Talpra állítják a magyar gazdaságot – ígérte a Fidesz–KDNP 2010-es kormányra kerülésekor. És kétségtelen, egyes területeket fenekestül fel is forgattak. Sok esetben azonban mindez igencsak vitatott eredménnyel járt. Ráadásul megannyi olyan intézkedés is történt, amiről szó sem volt a kormányprogramban, a 7 százalékos növekedési álomból pedig 2 százalék körüli GDP-bővülés lett – négy év alatt.
Az Orbán-kormány elmúlt négy évét értékelte a Bibó István Közéleti Társaság vasárnap. A köztársaság napja alkalmából rendezett eseményen Bibó István-demokráciadíjat kapott Iványi Gábor metodista lelkész.
Nem csitul a botrány a Szabadság térre vizionált német megszállási emlékmű kapcsán. Az előzetes egyeztetést a szótárából kiiktató kormány, fütyülve a történészi ellenérvekre és polgárai érzékenységére, ezúttal is aktuálpolitikai céljaihoz igazítja a múltat.
A The Wall Street Journal című vezető amerikai politikai-üzleti lap a magyar monetáris politikát elemezte, míg Der Spiegel című német hírmagazin az Európai Unióban, így Magyarországon élő romákról közölt riportot.
Schiff András nem csak zongoraművészként, de civil emberként sem teszi be a lábát Magyarországra, így az sem véletlen, hogy 60. születésnapi koncertjét is Londonban tartotta. Nem csak a kormány, az emberek is zavarják, ha nem is mind – derül ki a BBC-nek adott interjújából.
Várhatóan 49 előterjesztést tárgyal meg a kormány március 31-éig – ez derül ki a keddi Magyar Közlönyben megjelent munkatervből.
Az Országgyűlés elnöke szerint az elszámoltatás közös kudarc, abban a társadalom morális problémái ugyanúgy benne vannak, mint az az "össztűz", amelyet az unió a kabinetre zúdított.
Március 16-ig 16 törvény és 107 kormányrendelet született, a minisztériumi és egyéb rendeletekkel együtt pedig összesen 277 jogszabályt alkottak az év első három hónapjában. Ilyen még nem volt.
Egy nemzetközi hírű, magyar közgazdász szerint az Orbán-kormány a magán-megtérülésbe vetett hitet vette el a vállalkozóktól.
Látványszínháznak kitűnő, a kormánypártok jövője szempontjából jeles, az ország fejlődését tekintve elégtelen az Orbán-kormány teljesítménye – legalábbis azok szemében, akik Magyarországot Európa centrumában óhajtják látni.
Tizenhárom évvel ezelőtt privatizálta az Orbán-kormány az addigra megmaradt tizenkét állami gazdaságot úgy, hogy az MNB-n keresztül bérbe adta ötven évre a kormány által kijelölt körnek. Az erről szóló szerződéseket szeretné végre megnézni az LMP.
Nem csitul a botrány a Szabadság térre vizionált német megszállási emlékmű kapcsán. Az előzetes egyeztetést a szótárából kiiktató kormány, fütyülve a történészi ellenérvekre és polgárai érzékenységére, ezúttal is aktuálpolitikai céljaihoz igazítja a múltat.
Bajnai Gordon szerint a magyar választások tétje nem az, hogy a bal- vagy a jobboldal győz-e, hanem az, hogy sikerrel jár-e a kormánykoalíciónak a "posztszovjet tagállamokra jellemző államirányítási modellje", amely veszélyes mintaként szolgálhat más közép- és kelet-európai politikai erők számára is.
