Kezdeményezte Varga Judit meghallgatását az EP Pegasus-vizsgálóbizottságának DK-s alelnöke
Rónai Sándor szerint az összes visszaélést ki akarják vizsgálni, ami a kémszoftverhez kötődik.
Rónai Sándor szerint az összes visszaélést ki akarják vizsgálni, ami a kémszoftverhez kötődik.
Megtartotta első ülését az Európai Parlament a Pegasus szoftver használatát vizsgáló bizottsága, ahol az ügyet felderítő civil szervezetekkel és újságírókkal beszéltek. A magyar kormány tevékenysége ezúttal is központi szerepbe került a meghallgatás során. A testület első alelnökévé Rónai Sándor DK-s képviselőt választották.
Az ukrán-orosz háború, a koronavírus és a választási kampány forgatagában a hazai közvélemény jelentős részének ki is ment a fejéből a Pegasus-botrány. Az európai parlamenti képviselőknek azonban nem felejtkeztek meg róla, és március elején egy vizsgálóbizottság felállítása mellett döntöttek, amely mostanra meg is kezdte a munkát. Ez még fejfájást okozhat a magyar és a többi, visszaéléssel vádolt kormány számára.
A megfigyeltek között van Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa.
Szilas Cecília korábban pekingi nagykövet is volt.
A HVG információi szerint a titkosszolgálatok és több minisztérium vétója eredményezte, hogy az állami távközlési hálózatokat is üzemeltető MVM Net egyelőre nem került magánkézbe. A végső vevő a 4iG informatikai cég lenne.
Az ügyben indult vizsgálat során azonban a hatóság éppúgy rendben találtak mindent, mint Magyarországon.
Elfogytak az amúgy sem túl erős politikai eszközök arra, hogy többet tudjunk meg a Pegasus-megfigyelésekről – mondta a hvg.hu-nak az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának jobbikos elnöke. Stummer János éppen ezért élesen bírálta az ügyet vizsgáló Péterfalvi Attilát, akinek lett volna ugyan mozgástere, de szerinte a hatósági kontrollját “nem tudta vagy nem akarta ellátni”.
Minden jogszerű volt a titkos információgyűjtések engedélyeztetésénél – mondta a hvg.hu-nak Varga Judit igazságügyi miniszter a Pegasus-ügyről. Szerinte rendben volt az is, hogy Völner Pál írt alá helyette ilyen megfigyeléseket és döntött is bennük. Videó.
Vadai Ágnes érdeklődött a belügyminiszternél.
Széles körű támogatottság alakult ki az Európai Parlamentben arról, hogy a Pegasus-ügyben vizsgálóbizottságot kell felállítani. Az elmúlt hetekben egyre gyakrabban került szóba a megfigyelési botrány, amelyet a keddi plenáris vitán a francia kormány és az Európai Bizottság is elítélt.
Nem igaz, hogy a Pegasus licencszerződése szerint a kémszoftver kizárólag a terrorizmus és a szervezett bűnözés gyanúja esetén vethető be – mondja a hvg360-nak adott interjúban Péterfalvi Attila, a Pegasus-jelentést készítő Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke. Állítja, minden vizsgált esetben alapos volt gyanú. Elhiszi, hogy „nem hangzik megnyugtatóan”, de tényleg bárkit meg lehet figyelni. A Nemzetbiztonsági Bizottság vagy az Európai Parlament szerinte megfogalmazhat ugyan aggályokat, de ezek politikai testületek. Arról is beszélt, hogy eltörölné a választási ajánlásgyűjtést és a „semmit nem érő” vagyonnyilatkozat-tételi rendszert.
Brüsszelben hólavinaként nő a Pegasus megfigyelési botrány, melynek alapos kivizsgálásáról szavaz jövő héten az EP. A képviselők politikai hovatartozástól függetlenül a demokráciát, jogállamiságot, szólászabadságot féltik miközben a magyar kormány hat éve nem módosított megfigyelési szabályain egy vonatkozó bírósági határozat ellenére.
Vizsgálóbizottság, meghallgatás, parlamenti vita – felgyorsultak az események a Pegasus-botrány körül, az Európai Parlament a kémszoftverek szabályozását szeretné elérni.
Az izraeli közélet sokáig szinte teljesen figyelmen kívül hagyta a csúcstechnológiájú kémprogramjukat, a Pegasust exportáló NSO cég botrányát. Hétfőn azonban fordulatot hozott egy oknyomozó cikksorozat. A rendőrség is elismerte, hogy újságírókat, tüntetések szervezőit, a Netanjahu-ügy tanúit, vádlottjait, de még a minisztériumok felsővezetését is lehallgatták.
Bőven maradtak még nyitott kérdések a Pegasus-botrányban a Péterfalvi Attila által fél év vajúdás után közzétett jelentés alapján. Egyrészt a mindent rendben találó vizsgálat nem volt teljes körű, és inkább csak formai, ráadásul a részletek akár 2110-ig sem derülhetnek ki a titkosítás miatt. A jelentés szerint az, hogy Varga Judit helyett nem dönthetett volna más a lehallgatásról, nem számít, viszont a tényfeltáró újságírók bűnhődhetnek.
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos a jelentés nyilvános részében mindent rendben talált, a folyamatosan bővülő, nem nyilvános változat viszont 2050. december 31-ig titkos.