Nemzetbiztonsági ügyben is csak konkrét indokkal lehet megtagadni a tájékoztatási kérelmet
A Pegasus-ügy miatt indított egyik polgári perrel kapcsolatban hozott ítéletet az Alkotmánybíróság.
A Pegasus-ügy miatt indított egyik polgári perrel kapcsolatban hozott ítéletet az Alkotmánybíróság.
A szóban forgó célpontok akár mások is lehetnek, mint akiket korábban azonosítottak.
Újságírók és civilek is voltak a célpontok között.
A politikus, aki korábban a Magyarországra menekült Marcin Romanowski főnöke volt, egy tévéstúdióból távozva a rendőrökkel találta szembe magát.
Ha ellenzéki politikusokat törvénytelenül, titkosszolgálati módszerekkel figyeltet meg a hatalom, tőlünk nyugatra fejek hullanak. Az ilyesmi, ha igaz, Magyarországon sem maradhat következmények nélkül – már, ha bizonyíthatóan kiderül. Ám erre látszik jelenleg a legkevesebb esély a most éppen Magyar Péter által felvetett gyanú után. Nem ez lenne az első ilyen botrány a rendszerváltás óta: körképünk a Dunagate-től a Fidesz megfigyelési ügyein át az UD-ügyig és a Pegasus-botrányig.
Második leányvállalatát alapította a Coralco Tech Ltd., ezúttal műszaki tanácsadásra.
Kardos Józsefnek lelkiismeret-furdalása van amiatt, hogy egykor hatalomhoz segítette Orbánt, és nem lépett ki már korábban a pártból, Fodor Gáborékkal együtt. Szerinte az országnak is fel kellene ébrednie a Csipkerózsika-álmából, és rá kellene jönnie, hogy egy szélhámos a vezetője.
A lengyel kormánypárt korábban elismerte a Pegasus megvásárlását, de tagadta, hogy ellenzéki politikusok ellen használták volna a kémfegyvert.
A Predatorral egy egyiptomi elnökjelölt és egy újságíró mobilját törték fel, most az USA nemzetbiztonsági kockázatot talált a Deák térre bejegyzett cégben.
Az Európai Parlament állásfoglalása szerint kémszoftvereket csak olyan országokban lehessen alkalmazni, ahol garantált a jogbiztonság – Magyarország nem tartozik ezek közé.
A kémprogramokat az ellenfelek, az újságírók és a civil társadalom megfigyelésére, megfélemlítésére és hiteltelenítésére használták, a jövőben így csak szigorú feltételek teljesülése esetén kellene engedélyezni őket, emellett a nemzetbiztonság egységes meghatározására is szükség lenne. Ezek állnak azokban a jelentésekben, amelyet az EU illetékes vizsgálóbizottsága fogadott el a kémprogramokkal kapcsolatban.
Focihuligánokkal, alvilági alakokkal és terroristákkal került egy lapra a 444 fotóriportere, a NER elitjét követő Németh Dániel azzal, hogy neve alapján kockázatot jelzett a Nemzeti Információs Központ Biztonsági Háttérellenőrzést Koordináló Rendszere. Az indoklás nem ismert, de Németh munkájával függhet össze. Eközben a börtönből kegyelemmel szabadult Budaházy György információnk szerint szerepel az Egyesült Államok Terrorista Átvilágítási Központja által vezetett No Fly List adatbázisában.
Megígérte a kormány, hogy hét év után végrehajtja a strasbourgi emberi jogi bíróság ítéletét, ami a titkos megfigyelések szabályozását érinti. A változtatás azzal járna, hogy az ilyen megfigyelések engedélyeztetését elvehetik az igazságügyi minisztertől.
Az olyan kirívó esetek mellett, mint a Pegasus-ügy, a hétköznapokban is egyre több személyes adatunkat gyűjti az állam, ám a szabályozás és a független ellenőrzés kérdése nem megnyugtató, írja véleménycikkében a TASZ ügyvezető igazgatója.
Két napig Budapesten vizsgálódott az Európai Parlament Pegasus-bizottsága, de a kormány tagjai nem voltak hajlandók találkozni velük. Varga Judit vádaskodásait a küldöttség vezetője összeesküvés-elméletként jellemezte és úgy vélte, azok többet mondanak el a miniszterről és a tisztelet hiányáról, mint róluk.
Az igazságügyi miniszter szerint a bizottság mandátuma „veszélyesen túlterjeszkedik az uniós és az intézményi hatáskörökön”.
Sokáig válaszra sem méltatta a lehallgatási botrányt vizsgáló, hozzá bejelentkező delegációt.
A testület delegációja február közepén Budapestre érkezik, a meghallgatás viszont megelőzi a látogatásukat.
A testület február második felében érkezik Magyarországra.
A látogatást a bizottság DK-s alelnöke, Rónai Sándor kezdeményezte.