Több hónapos halogatás után lezárta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, Péterfalvi Attila a tavaly nyáron kirobbant Pegasus-botrány vizsgálatát. Péterfalvi hétfői sajtótájékoztatóján jelentésének csupán a nyilvánosság számára elérhető verzióját prezentálta. A jelentésnek ugyanis van egy 2050. december 31-ig titkosított része is. Kérdésünkre az adatvédelmi biztos azt mondta, hogy ezt a jelentést egyelőre nem küldte tovább senkinek, ugyanis folyamatosan bővülő listáról van szó.

Péterfalvi elmondta, hogy összesen száz konkrét esetben vizsgálták, jogszerű volt-e Magyarországon a Pegasus-kémszoftver használata, és állítása szerint minden esetben jogszerűnek találták azt.

Hozzátette, hogy a megfigyelési engedélyek indokoltságával kapcsolatban is rendben találtak mindent, azokat azonban nem Varga Judit igazságügyi miniszter, hanem Völner Pál, a korrupcióval gyanúsított és időközben lemondott államtitkár írta alá.

Az adatvédelmi biztos kiemelte, hogy vizsgálata során nem találta annak nyomát, hogy a magyar hatóságok megszegték volna a Pegasus szoftverhez kapcsolódó szerződésben foglalt feltételeket, vagyis nem csak nemzetbiztonsági kockázatok esetén használták volna csak a szoftvert, illetve azt nem csak terroristák, vagy szervezett bűnözői körök felderítésére használták volna.

Péterfalvi a hvg.hu kérdéseire – mivel válaszai minősített adatoknak minősültek volna – csak érintőlegesen válaszolt: nem mondta el továbbra sem, hogy melyik szervezet fizetett Magyarországon a Pegasus kémszoftverért, sem azt, hogy ki és mennyi ideig használta, használja-e ma is azt.

Péterfalvi az Amnestyt hibáztatja, amiért nem készült el a Pegasus-jelentéssel

Minden megvan a NAIH elnöke szerint ahhoz, hogy lezárja a Pegasus-ügyben a vizsgálatát, már csak az Amnesty Internationalre vár. Ők szerinte nem együttműködők, a jogvédő szervezet ezt visszautasítja. Péterfalvi Attila a 300 tételes telefonszámlistát szeretné látni, hogy egyenként utánajárjon a megfigyelések jogszerűségének. Azt is mondta, kétféle jelentést készít, és a nyilvános, rövidebb változatban nem sok konkrétum lesz.

Péterfalvi elmondta, hogy bár összesen hatszor kérték az Amnesty Internationaltól (négyszer a magyar, kétszer a nemzetközi irodától), továbbra sem kapták meg azt a telefonszámlistát, ami alapján Magyarországon a Direkt36 publikálta oknyomozó cikkeit a megfigyeltekről. Péterfalvi hozzátette, az sem világos, hogy hogyan és honnan szivároghatott ki a telefonszámlista, valamint mivel nincsen birtokukban, annak hitelességét sem tudják ellenőrizni. Az adatvédelmi biztos hozzátette, hogy

a jövőben várhatóan feljelentést fog tenni, hogy a nyomozati szervek is átvizsgálják, történt-e adattal való visszaélés a szivárogtatások során.

Péterfalvi elmondása szerint informatikai szakértőt is felkértek a szoftver vizsgálatára, aki szintén megjegyezte, hogy nem tudni, hogy a cikkek alapjául szolgáló telefonszámlistát ki és mi alapján készítette el, valamint hogy az hogyan került az újságírókhoz.

5 dolog, amit az év legnagyobb botrányából, a Pegasus-ügyből tanultunk

Az év legnagyobb közéleti-politikai botránya kétségkívül az izraeli Pegasus kémszoftver körül robbant ki - nemcsak Magyarországon. Összeszedtük az 5 legfontosabb tanulságot.

Péterfalvi hozzátette, hogy az informatikai szakértő jelentése alapján az sem állapítható meg, hogy a kémszoftvert gyártó cégnek, az NSO-nak pontosan milyen szerepe van a megfigyelésekben, illetve hogy hozzáférhettek-e egyáltalán az izraeli cég alkalmazottai a megfigyeltek eszközein tárolt adatokhoz.

A Péterfalvi vezette NAIH azt követően kezdte vizsgálni a Pegasus-ügyet, hogy 2021 nyarán kiderült: az izraeli gyártású kémszoftvert Magyarországon is bevetették újságírók, illetve politikusok ellen. Az NSO által kifejlesztett programot telefonok feltörésére használták, a program így a készülékeken tárolt minden adathoz képes volt hozzáférni.

Az ügyben igazi botrányt az okozott, hogy a programot nem eredeti céljára, vagyis terroristák és a szervezett bűnözés tagjainak megfigyelésére használták, hanem ellenzéki politikusok, újságírók, ügyvédek és üzletemberek megfigyelésére, lehallgatására. A hvg.hu korábban részletesen beszámolt arról is, hogy mindemellett kormányközeli gazdasági potentátok is a program célkeresztjébe kerültek.

Az állam a NER-közeli figurákat is megfigyelte a Pegasusszal

Fideszes gazdasági potentátokat is megfigyeltek a Pegasusszal, a titkosszolgálatoknál ezért a botrány kirobbanása után leginkább amiatt fájt a vezetők feje, hogy kormánypárti "erős emberekről" is kerülhettek ki külföldre érzékeny információk. Mára úgy tűnik, az ellenzék elengedte a Pegasus-témát, az ügyészségi nyomozás pedig vontatottan halad, bár sokat amúgy sem lehet várni tőle.

Péterfalvi vizsgálatát augusztus ötödikén kezdte el, annak ellenére, hogy maga a botrány hetekkel korábban volt. Az adatvédelmi biztos elmondása szerint szabadságon volt ez idő alatt, ezért nem tudta elindítani a vizsgálatot. Péterfalvi először novemberre ígérte, hogy kész lesz a vizsgálattal, később azonban lapunknak azt nyilatkozta, hogy még nem látja az ügy végét.

Lapunk többszöri kérdésére az adatvédelmi biztos végül az Amnesty International nevű civil szervezet felé kezdett mutogatni. Ahogy arról beszámoltunk, az Amnesty úgy jöhetett képbe, hogy a nemzetközi oknyomozó kutatás (aminek magyar résztvevője a Direkt36 volt) alapját egy 50 ezer telefonszámból álló lista adta, amihez a Forbidden Stories újságírói hálózat mellett az Amnesty jutott hozzá.