szerző:
EUrologus
Tetszett a cikk?

Megtartotta első ülését az Európai Parlament a Pegasus szoftver használatát vizsgáló bizottsága, ahol az ügyet felderítő civil szervezetekkel és újságírókkal beszéltek. A magyar kormány tevékenysége ezúttal is központi szerepbe került a meghallgatás során. A testület első alelnökévé Rónai Sándor DK-s képviselőt választották.

Pegasus-ügy
Az elmúlt évek legkomolyabb lehallgatási botrányát szellőztette meg egy nemzetközi oknyomozó együttműködés keretében a Direkt36. Mint kiderült, számos országban ismert újságírók, üzletemberek és ügyvédek százainak mobiltelefonjára telepíthették az izraeli NSO Group Pegasus nevű kémszoftverét, amit minden jel szerint a magyar állam is bevethetett. A botrány legfrissebb fejleményeit cikksorozatunkban követheti.
Friss cikkek a témában

Határozott célokkal vágott neki a munkának az Európai Parlament Pegasus-vizsgálóbizottsága. Már az ülést megelőző sajtótájékoztatón világossá vált, hogy a bizottságban dolgozó európai parlamenti képviselők erőteljes, európai szintű kooperációra épülő fellépést szorgalmaznak a jogállamiságot és demokráciát is veszélyeztető megfigyelések ellen. A bizottság fő céljai között szerepel például betiltani a politikusok, újságírók és ügyvédek megfigyelését. Ehhez elvárják az érintett tagállamok, köztük Magyarország teljes együttműködését és az Európai Bizottság támogatását is. A sajtótájékoztatón felszólaló Donáth Anna momentumos európai parlamenti képviselő kiemelte az európai szintű vizsgálat jelentőségét.

Ez nem egy magyar probléma, ez egy európai probléma

- hangsúlyozta Donáth, hozzátéve, hogy Magyarországon az ellenzék máig nem kap választ a kérdéseire, mivel a kormánypárt bojkottálja a Nemzetbiztonsági Bizottság Pegasus-üggyel kapcsolatos üléseit.

A Pegasus-bizottság ülésének kezdetén megválasztották a bizottság elnökét és négy alelnökét. Az elnöki széket a holland Jeroen Lenaers foglalhatja el, aki a Pegasus-botrány kirobbanása óta az ügy, és annak jogállamisági vonatkozásainak vizsgálatát szorgalmazza. Lenaers nyitóbeszédében elmondta, a bizottság munkája során fontos szempont lesz, hogy

azon áldozatok helyébe képzeljék magukat,

akiknek a munkájuk miatt azzal kellett szembesülniük hogy súlyosan megsértették az ő, és gyakran szeretteik privát szféráját és jogait. Az alelnökök között egy magyar politikus is lesz, a Demokratikus Koalíció képviselője, Rónai Sándor, aki az Európai Szocialisták és Demokraták pártszövetségének képviseletében tölti be az alelnöki tisztet.

A Pegasus-vizsgálóbizottság ülésén vendégként részt vettek a Forbidden Stories újságírói, illetve a botrányt feltáró Citizen Lab és az Amnesty International szakértői is. Mind a három csoport beszámolt Magyarországon talált visszaélésekről. Donncha Ó Cearbhaill, az Amnesty International munkatársa például egy belga diák esetét emelte ki, akit egy budapesti tüntetésen való részvétele után kezdtek el megfigyelni a szoftverrel a magyar hatóságok. Ó Cearbhaill elmondta, hogy amit jelenleg tudunk az még csak

a jéghegy csúcsa

és a jövőben még számos hasonló esetre derülhet fény.

A Pegasus-bizottság munkája nem is lehetne aktuálisabb, ugyanis az elmúlt napokban számos új Pegasus-megfigyelés került nyilvánosságra, amelyek indokolttá teszik az európai szintű fellépést. Spanyolországban a Katalán-gate néven elhíresült botrány keltett felháborodást, amely leleplezte, hogy a spanyol hatóságok számos katalán politikust figyeltek meg kémszoftverrel. Egy másik nagy port kavaró ügy egy görög újságíró bizonyított megfigyelése a Predator nevű, a Pegasushoz hasonló kémszoftverrel. Ennek az ügynek magyar vonatkozása is van, ugyanis a szoftvert forgalmazó Cytrox nevű cégnek Izrael mellett Budapesten is be van jegyezve egy vállalata.

Az európai politikusokat mégis leginkább az unió intézményeiben történt megfigyelések kavarták fel. Az ülés előtt napokkal derült ki hogy lehallgattak több magas rangú európai tisztviselőt, köztük Didier Reynderst, az Európai Bizottság igazságügyi biztosát. Az ülésen több olyan európai parlamenti képviselő is felszólalt, akik maguk is lehallgatás áldozatai voltak, vagy kommunikáltak olyan kollégával, akit megfigyeltek. Ezek az uniós esetek még inkább indokolttá teszik a kémszoftverek EU-s szintű vizsgálatát, hiszen ilyen esetekben még nehezebb megállapítani, melyik tagállamnak kellene eljárnia az európai uniós döntéshozók megfigyelésének ügyében.

A civil szakértők fokozottan kiemelték az átláthatóság és ellenőrzés szerepét a további visszaélések megakadályozásában. John Scott, a Citizen Lab szakértője elmondta hogy az államok számára a kémszoftverek esetében

nagy a kísértés hogy használják őket és sajnos nagyon kevés az ellenőrzés.

Scott ezért tartja fontosnak a kémszoftverek európai importjának és exportjának átláthatóvá tételét. Ez abban is segítene, hogy az európai székhelyű cégek felelősségre vonhatóak legyenek, ha autokráciáknak adnak el ilyen eszközöket, akik ezt a népük elnyomására használják. Minden más kémszoftvert forgalmazó cég esetében is fontos biztosítani hogy az EU tagállamok megrendeléseikkel

nem jutalmaznak morálisan csődöt mondott cégeket, amelyek diktatúráknak is árusítják a termékeiket.

A Pegasus-bizottságnak tehát bőven lesz feladata a következő tizenkét hónapban, amíg a testület elkészíti jelentését. A képviselők munkájuk során számos új információval szembesülhetnek, és tagállami, EU-s és nemzetközi szempontokat is figyelembe kell majd venniük ajánlásaik megfogalmazása során.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!