A lengyel parlament jóváhagyta a négy kérdést, amelyre október 15-én, a parlamenti választással együtt várják a polgárok válaszát. Az ellenzék szerint a kérdések félrevezetőek és részben hazug állításokat tartalmaznak.
A szejm július elején hozott törvényt arról, hogy a képviselő- és szenátorválasztás napján népszavazást is tartanak. Akkor még csak a migrációval kapcsolatos kérdésről volt szó, megerősítendő a lengyel (és a magyar) kormány ellenkezését az uniós belügyminiszterek többségi döntésével szemben. A kérdést végül így fogalmazták meg:
Támogatja-e az európai bürokrácia által erőltetett áthelyezési kényszermechanizmus keretében több ezer illegális közel-keleti és afrikai bevándorló befogadását?
Annak ellenére fogadta ezt el a varsói parlament kormánypárti többsége, hogy az Európai Bizottság már júniusban világossá tette: „egyetlen tagállam sem lesz köteles áthelyezéseket végrehajtani”. Ehelyett mindegyik maga dönthet arról, hogy a szolidaritásnak milyen fajtáját kívánja nyújtani, például befogadás helyett pénzzel vagy felszerelésekkel.
Emellett Ylva Johansson belügyi biztos most külön írásba adta: Lengyelországra még ez se fog vonatkozni, ha végül jogszabály lesz a tervezetből, tekintettel több millió ukrán menekült befogadására és támogatására. A lengyel ellenzék szerint tehát ez a kérdés egyértelműen hazugságon alapul.
A szejm három további kérdést is elfogadott. Az egyik így szól:
„Támogatja-e az állami vagyon kiárusítását külföldieknek, ami oda vezet, hogy a lengyelek elveszítik az ellenőrzést a gazdaság stratégiai ágazatai fölött?”
Azt a szót használják, amelyet az üzletek bezárása előtti végkiárusításra szoktak. Az ellenzék rögtön emlékeztetett rá: ez képmutatás, hiszen Morawiecki jelenlegi miniszterelnök tíz éve bankelnökként, mai fő ellenfelének, Tusk akkori kormányfőnek a tanácsadójaként éppen privatizációs üzletekben vett részt, és bankja rengeteget keresett ezen.
Felidézik azt a nagyon vitatott ügyet is, hogy amikor – már a mostani kormány idején – az Európai Bizottság két lengyel állami befolyás alatt álló olajcég, az Orlen és a Lotos egyesülésének feltételéül szabta a Lotos egy részének eladását a piaci túlsúly elkerülése érdekében, a benzinkúthálózatot sok aggály ellenére a magyar MOL, a gdanski olajfinomítót pedig a szaúdi Aramco vehette meg, sok szakértő szerint túl alacsony áron.
További kérdés:
„Támogatja-e a nyugdíjkorhatár emelését, a nőknek és férfiaknak egyaránt 67 évre emelt korhatár visszaállítását?”.
2015-ben az akkori kormány vereségének egyik fő oka a nőknek 60, férfiaknak 65 éves nyugdíjkorhatár emelése volt, pedig nagyon hosszú időre elnyújtva akarták bevezetni. Utódaik ezt azonnal visszavonták. Donald Tusk most ellenzéki vezetőként fogadkozik: tanult a leckéből, újra hatalomra kerülve nem nyúlna a témához. A mostani kormány viszont a kérdéssel azt üzeni, hogy ezt nem szabad elhinni, hiszen Tuskék korábban is előbb tagadták a szándékot, aztán mégis megtörtént az emelés. A nyugdíjrendszer problémáiról eközben alig esik szó, például arról, hogy a nők nyugdíja az alacsonyabb korhatár miatt mennyivel kisebb.
A negyedik kérdés:
„Támogatja-e a lengyel-belarusz határon a határzár felszámolását?”
Itt arra játszanak rá, hogy Lukasenka belarusz elnök az orosz Wagner-zsoldosok ottani megjelenését felhasználva fenyegetőzik Lengyelországgal szemben.
Eközben háttérbe szorul az eddig legalább 50 halálesettel járt tragédiasorozat a két ország határán, ahol a minszki rezsim által oda szállított afrikaiakat és ázsiaiakat, köztük a terhes nőket és kisgyerekeket a lengyel határőrség visszalöki belarusz területre, a humanitárius segítséget nyújtó lengyeleket pedig bűnözőként kezeli.
A népszavazás akkor érvényes, ha a jogosultak legalább fele érvényes szavazatot ad le. Az ellenzéki sajtó és sok szakértő azt mondja: a cél az érvénytelenné tétel, mert aki ezekre a manipulatív kérdésekre hajlandó válaszolni, az nyilván többnyire a kormány által várt négy nemet jelöli be. Az ellenzéki pártok azonban egyelőre nem hirdették meg a népszavazás bojkottját, miközben a választásokon a minél nagyobb részvétel a céljuk. A választási kampány pedig közben egyre durvább hangú: Jaroslaw Kaczynski, a kormánypárt elnöke kijelentette, hogy Donald Tusk a nemzet ellensége, német érdekek kiszolgálója, akinek győzelme Lengyelország szuverenitásának megszűnését jelentené. Ilyen légkörben kell majd még a négy népszavazási kérdés kapcsán is agitálniuk a pártoknak.
(Borítókép: Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes, Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) elnöke a PiS varsói székházában tartott sajtóértekezletén 2023. augusztus 11-én. Fotó: MTI/EPA/PAP/Radek Pietruszka)
A Voks 2025 árából akár kétszáz Tisza-szavazás is kijöhetett volna, ám van olyan mutató, amiben még így is alulmarad a lehengerlő kormánypárti akció a számháborúban.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Az elítélt drogkereskedő által az igazságügy-minisztériumnak fizetett adomány miatt tovább nőnek Andrej Babis győzelmi esélyei.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
Egy Facebook-csoportba töltötték fel a felvételt.
Kinek van igaza a Budapest és a kormány közötti pénzügyi vitában?
