Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Több mint 700 ezer devizahiteles ünnepelhetett Lengyelországban, miután Luxemburgban az Európai Bíróság kimondta: nem ellentétes az európai joggal az, ha érvénytelennek mondják ki a korábbi svájci frankos jelzálogkölcsönöket.
Míg a devizahitelesek fellélegezhetnek, a bankok kezdhetnek számolgatni, hogy mennyibe fog kerülni nekik a luxemburgi döntés. A korábbi számítások szerint hatalmas összegről, mintegy 20-60 milliárd zlotyról (a felső határ kb. 14 milliárd euró – mai árfolyamon 4659 milliárd forint) van szó. Ennek megfelelően a kormány is nyugtalan, hiszen egy ekkora összeg az egész pénzügyi rendszert meginogtathatja. Ráadásul, mivel a luxemburgi döntés épp a választások jött, kényelmetlen helyzetet teremthet a kormány számára.
"Nem hiába harcoltam három éven keresztül a bankokokkal. Kiderült, hogy nem kell félni tőlük. A gyermekeim adtak elég erőt ehhez a harchoz!" – nyilatkozta a sajtónak Justyna Dziubak, az a devizahiteles, aki Varsóból Luxemburgba vitte a pert. Kamil és Justyna Dziubak amiatt perelte a bankot, mert az a svájci frank árfolyamának növekedését teljes mértékben ráterhelte az ügyfelekre, akiknek a többsége így a fizetésképtelenség határára került.
Kinek volt előnyös a svájcifrank-hitel?
Kezdetben úgy látszott, hogy mindenkinek. Lengyelországban – sok más közép- és kelet-európai országhoz hasonlóan – igen előnyösnek tűnt az, hogy svájci frank esetében nagyon alacsonyak voltak a kamatok. Ám, ahogy itthon, úgy Lengyelországban sem számolt senki az árfolyamkockázattal.
Márpedig a nagy pénzügyi válság felborította az egyensúlyt 2008-ban: a svájci frank fel, a többi deviza leértékelődött, méghozzá viharos gyorsasággal. Míg 2008-ban egy svájci frank két zlotyt ért, addig 2015-ben, amikor eltörölték a svájci frank-euró átváltás felső határát, már ötöt.
Most a svájci frank már "csak" négy zlotyt ér, hiszen a lengyel gazdaság jól teljesít. Pontosan ez az, amit nem értett a lengyel közvélemény: ha Lengyelország az egyetlen olyan uniós állam, ahol nem volt gazdasági visszaesés a nagy pénzügyi válság idején sem, akkor miért gyengült meg ennyire a zloty?
A jelentős társadalmi elégedetlenség nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a nemzeti radikális PiS került hatalomra. Ők ugyanis erőteljesen bírálták a korábbi kormányokat azért, mert nem tettek semmit a devizahitelesek érdekében, de hatalomra kerülve maguk sem tudtak megoldást találni. A devizahiteleseknek azt ajánlották: forduljanak a bíróságokhoz. Ezért mentek el a legelszántabbak Luxemburgba, ahol most a nekik kedvező döntés született. Bár a jogi szakértők szerint a döntés nem teljesen egyértelmű, de ennek alapján kérhetik a devizahitelesek Lengyelországban, hogy a bankok váltsák át zlotyra a svájci frankos jelzálogkölcsönöket.
A kormány egyik szeme sír, a másik nevet
Jó hír a devizahiteleseknek – kommentálta a fejleményeket Jerzy Kwiecinski pénzügyminiszter, aki ugyanakkor rámutatott arra, hogy a bankoknak ez nagy megrázkódtatást jelenthet. A kormány igyekszik kimaradni az egészből, többször figyelmeztették a devizahiteleseket, hogy rájuk ne számítsanak.
A keresztény és nemzeti PiS politikai sikereinek alapját a gazdasági eredmények adják. Ehhez a profitot hozó bankszektor is kell, de a devizahitelesek sikere elviheti ennek nyereségét a következő években. Ezek után nem meglepő, hogy a legnagyobb érintett lengyel bank, a PKB Bank Polski részvényeinek az értéke a luxemburgi döntés után azonnal több mint 2 százalékot esett.
A bankok azt állítják: fel vannak készülve a devizahitelesek rohamára. Ez azonban időben elhúzódhat, hiszen a luxemburgi döntés után a hazai bíróságoknak is ki kell mondaniuk, hogy a devizahitelesek joggal várják: ne rájuk terheljék a zloty értékvesztését a svájci frankhoz képest.
