Öt új nevet tanul Európa, mi megpróbáljuk megjósolni, a magyar kormány milyen jelzőt aggat majd eléjük, mikor válnak baráttá vagy "Soros emberévé". Sok jóval nem tudjuk biztatni Orbán Viktort.
Ursula von der Leyen német védelmi minisztert javasolták az Európai Unió állam- és kormányfői Jean-Claude Juncker utódjának. Most először az EU két legbefolyásosabb pozícióját két nő töltheti be. A huszonnyolcak a földrajzi, a politikai egyensúlyt is igyekeztek tiszteletben tartani, kelet-közép-európai mégsem került a négy legfontosabb pozícióba. Egyelőre.
Sokakban alakult ki az a tévképzet, hogy védőoltásokra tulajdonképpen nincs is már szükség. Mások csak egyszerűen nem tartják biztonságosnak a vakcinákat. Az oltásellenesség miatt olyan járványok ütik fel a fejüket, amelyeket már rég elfelejthettünk volna. Európában különösen aggasztó a helyzet.
Első ránézésre gazdaságpolitikai tanácsokat adott az európai szemeszter keretében Brüsszel Magyarországról, ám valójában lesújtó bírálatok csokra a Tanácsnak benyújtott vélemény. Szó esik benne a burjánzó korrupcióról, a szegényekkel szembeni diszkriminációról, a CEU-ról és az MTA-ról is.
Mi volt a meglepő az európai választásokban, meddig erősödhetnek a populisták, marad-e a migráció a legfontosabb téma, és hogyan alakulhat a most kezdődő parlamenti ciklus – ezt kérdeztük szakértőinktől.
Az Európai Unió állam-és kormányfői nem mondták ki, hogy bojkottálják a csúcsjelölti rendszert, de azért megüzenték az Európai Parlamentnek, hogy a javaslatot márpedig ők teszik az Európai Bizottság elnökének a személyére. Könnyen lehet, hogy Merkel és az Európai Néppárt kiállása sem lesz elég ahhoz, hogy Manfred Weber töltse be ezt a funkciót.
Az EP-választás csak a kezdet volt, most kezdődik igazán a harc az európai politikusok között. A tét: kik kerüljenek az EU három vezető testületének az élére.
Színesebbé vált az EU újjáalakuló parlamentje, a nagy frakciók mellett komolyabb szerepet kaphatnak a kisebb pártcsaládok és az euroszkeptikus, szélsőséges erők is. Ám ez legfeljebb a tárgyalási taktikát változtatja meg, az irányt aligha.
A magyar belpolitikát is meghatározó választásnak nevezte Orbán Viktor a vasárnapi szavazást, a Fidesz pedig ennek megfelelően fel is pörgette a kampánygépezetet a kampány utolsó óráira. Győztek, de alighanem a 13-nál több mandátumra számítottak. Ellenzéki oldalon minden borult: a DK második lett, a Momentum majdnem 10 százalékot ért el, a Jobbik és az MSZP-P pedig a bejutási minimumot hozta ugyan, de hatalmas pofont kapott mindkettő. A legnagyobb vesztes mégis az LMP, amelyik alig haladta meg a 2 százalékot, még a Magyar Kétfarkú Kutya Párt is megelőzte őket. A zöld párt elnöksége le is mondott.
Hatalmasat ugrott a szavazási kedv a 2014-es EP-választáshoz képest.
A néppárti és szocialista frakció elveszítheti együttes többségét, a liberálisok Emmanuel Macron mozgalmának magukhoz kötésével erősödhetnek, és tényezővé válhatnak a populisták az Európai Parlamentben, ahol így a mostani választás az erőviszonyok átrendeződését hozhatja.
A Brüsszel elleni hadviselés konoksága láttán egyre többekben vetődik fel a kérdés, nem fogja-e kivezetni az Orbán-kormány Magyarországot az Európai Unióból, illetve nem löki-e el magától renitens tagját az unió vezetése. Bár mindez fikció, nem árt egy pillantást vetni a rémforgatókönyv lehetséges és számszerűsíthető következményeire. Farkas Zoltán elemzésének második része.
A klímaváltozás – vagy ahogy a helyzet súlya megkívánja: klímaválság – nem az unokáink és távoli országok problémája, hanem itt és most történik. A pánik és a tagadás nem megoldás, segíthetnek viszont olyan politikusok, akik a jogalkotásban a klímakrízis kezeléséért dolgoznak. A vasárnapi EP-választás alkalmából elküldtük kérdéseinket a magyar pártoknak, hogy lássuk, mennyire felkészültek a témában, szakértőnk segítségével pedig kielemeztük a válaszaikat.
