Jean-Claude Juncker vezetésével Brüsszel bosszút akar állni Magyarországon, amiért Orbán Viktor nem támogatta megválasztását az Európai Bizottság élére – ezt a végső érvet 2014 óta bármikor elővehette a magyar kormány. Lehetett fűszerezni rezsiharccal, igazságtalan nemzetközi sajtóval, Soros Györggyel vagy menekültekkel, a lényeg mindig azonos volt: Brüsszelt csak a revánsvágy hajtja.

Most viszont az európai felsővezetők, Ursula von der Leyennel az élen személyesen Orbántól kaptak kóserségi pecsétet. A magyar kormányfő úgy megrémült attól a szociáldemokrata Frans Timmermans esetleges megválasztásától, hogy aktív segítséget nyújtott egy számára csak minimálisan jobb leosztás összehozásában. (Az EU kompromisszumok sorával működik, Timmermans mint bizottsági elnök ugyan borzalmasan nézett volna ki a magyar nyilvánosság szempontjából, de munkássága aligha lett volna a 28 tagállam fogságában más, mint bármelyik másik jelölt alatt.)

Ursula von der Leyen

AFP / Tobias Schwartz

A Der Standard osztrák lap úgy tudja: miután megszületett Emmanuel Macron francia államfő és Angela Merkel német kancellár között a német védelmi miniszter személyére épülő új megállapodás, elsőként Orbánt avatták be. A szívélyes kérésük zsarolásnak is beérhetett: ejtik a holland jelöltet, ha a magyar kormányfő szállítja a visegrádiak és Olaszország szavazatát. Nem a beletörődést kérték, hanem az igen szavazatokat.

Mert ki hitte volna, hogy épp idén lesz egyhangú szavazással (Németország kényszerű tartózkodása mellett) bizottsági elnöke Európának? Hiszen 2014-ben is mintegy 80 millió uniós polgár nevében a magyar és a brit kormányfő elutasította a többiek alkuját. Most Lengyelország is igennel szavazott egy német elnökre! Ha van igazi meglepetése a keddi napnak, akkor ez az, és nem Merkel prózai okokból történő tartózkodása. A kancellárt kötötte a koalíciós szerződés, és még így is sikerült két hatalmas gyomrost kiosztania berlini szövetségeseinek. A Die Tageszeitung szerdai kommentárja szerint a német szocdemek átélhetik erőtlenségüket, a CDU bajor testvérpártja az utolsó órában vesztette el csúcsjelöltként politikusát, Manfred Webert, és kapott leckét a korábban – a CSU delegálta belügyminiszter által – majdnem megbuktatott kancellártól.

A V4-ek miniszterelnökei a hét végi EU-csúcson

Lengyel miniszterelnöki hivatal/Twitter

Orbán tehát aktív részvevője volt annak, hogy Ursula von der Leyen váratlan legitimitást kapjon a tagállami kormányoktól – miközben sutba dobták az elvet, hogy az lesz bizottsági elnök, akire az európai polgárok szavaznak. 200 millió ember adta le május végén a voksát, miután Weber és Timmermans televíziós viták során mutatták be programjukat és alkalmasságuk mértékét.

Von der Leyen a kormányfők embere, nem a polgároké.

A helyzetnek Orbán szempontjából van egy másik szépséghibája: Junckerrel jó volt a személyes viszonya, és Weber is hálás lett volna neki, ha kitart mellette, és segíti megválasztását. Von der Leyen viszont sem haver nem lesz, sem hálás. Viszont mindig elmondhatja majd: Viktor, te választottál meg.

Az állítás talán kifejtésre szorul, íme tehát a három ember:

Jean-Claude Juncker április végén a HVG-nek adott interjúban is hangsúlyozta, hogy remek a személyes viszonya Orbánnal. Több évtizede ismerik egymást, és zárt ajtók mögött gyorsan megtalálják a cimboraságot. A luxemburgi még az ellene folytatott plakátkampány idején sem kelt ki durvábban magából. Képzelje el ezt valaki egy hétgyermekes anyuka arcképével!

Manfred Weber előnye Orbán szempontjából az lett volna, hogy egy újonc, aki csak a kormányfők jelentős jóindulatával kerülhetett volna hatalomba. Nem lett volna szava velük szemben. Ráadásul nem pusztán néppárti, de bajor keresztényszociális. Márpedig a CSU évtizedeken át volt Orbán egyik legfontosabb európai támasza.

Manfred Weber az EP szerdai ülésén

MTI / EPA / PAtrick Seeger

Von der Leyent viszont nem köti semmi, csak liberális-keresztény elvei. 60 évesen számára hatalmas meglepetés és ajándék a bizottsági elnökség, ráadásul első nőként már most történelminek lehet nevezni ötéves ciklusát.

Egy független ember lesz tehát az uniós bürokrácia élén, Merkel hű társa és elvbarátja.

Már sokan megírták Magyarországon is, hogy támogatta az azonos neműek házasságát, beszólt a magyarországi menekültszigor kapcsán, és többször hitet tett az Egyesült Európai Államok mellett. Ma-holnap pedig nyugdíjba vonul Merkel, és vele az utolsó ember is, akivel szemben von der Leyennek valamilyen szinten tartozása lenne. Orbán ráadásul bratyizni sem fog tudni, nem lesz ajtók mögötti összekaccsintás, junckeri poénkodás.

Győzelmi jelentést adott Orbán

Tájkép csata után címmel került ki videó Orbán Viktor Facebook-oldalára az uniós csúcs után, amelyben értékelte a tanácskozás eredményeit.

A 2019-es új uniós vezetéssel nem annullálódnak a korábbi jogi viták. A magyar problémák újra terítékre fognak kerülni. Nincs lefutva a jogállamiságról szóló eljárás, a menekültkérdés, a közigazgatási bíróságok vagy a CEU sorsa. És hamarosan a brüsszeli asztalokon landol a Magyar Tudományos Akadémia kormányzati háziasításának ügye is. Ezeket a csatákat úgy kell megvívnia Orbánnak, hogy a döntéshozatalban megnőtt a szociáldemokraták a liberálisok és a zöldek súlya, és ez a csapat épp a magyar kormányfőnek köszönhetően páratlan felhatalmazást kapott. És ha ez nem lenne elég, Weber és Timmermans elleni könyörtelen kampányával újabb ellenségeket szerzett magának. Ők előbb-utóbb törleszteni fognak.

Orbán Viktor a brüsszeli csatában annyira koncentrált a győzelemre, hogy beáldozta védekezési stratégiáját az elkövetkező háborúra.

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.