Gyükeri Mercédesz
Gyükeri Mercédesz
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Lassan egy hónap telt el az EP-választások óta, ám még mindig nem tudni, kik váltják az EU mostani vezetőit. És egyelőre nem is látszik, mi lesz az alkudozás végeredménye.

Legyen valami új, legyen valami régi, legyen valami kék és legyen valami kölcsönvett – a menyasszonyi viselettel kapcsolatos babonától alig tér el az az alkudozás, amely jelenleg az Európai Unióban zajlik, és amelynek egy fontos állomása volt a most záruló brüsszeli EU-csúcs.

A találkozó résztvevői, az uniós tagországok állam- és kormányfői ugyanis egyszerre próbálnak öt tisztségre embert találni, és hogy még bonyolultabb legyen a kérdés, nemcsak az egyes nemzeti kívánságoknak kellene megfelelnie a tökéletes jelöltnek, de az is elvárás, hogy az új vezetők között legyen nő, legyen szociáldemokrata, legyen liberális, sőt zöldpárti, legyen közép-kelet-európai – és így tovább, gyakorlatilag a végtelenségig.

Nem csoda, hogy a négy óráig tartó egyeztetés végén semmivel sem tudunk többet, mint előtte – ha nem számítjuk természetesen a vita közben felszolgált vacsora menüsorát. Az európai lapok elejtett és egymásnak tökéletesen ellentmondó névtelen nyilatkozatokból, politikusi félmondatokból, a csúcsról közölt videókon és fotókon látható metakommunikációból próbálják kikövetkeztetni a végeredményt, amelyre most legalább egy bő hetet várni kell. Donald Tusk ugyanis (a jó uniós szokást ismerők számára megszokott módon) az utolsó pillanatra, június 30-ra újabb találkozót hívott össze, hogy akkor már tényleg jussanak egymással valamire a huszonnyolcak.

EU-csúcs: nincs megegyezés az új vezetőkről, egy hét múlva újból nekifutnak

A magyar kormány ezúttal sikerrel vétózott meg egy közös döntést.

Pedig a választások előtt – legalábbis elméletben – a képlet nagyon egyszerű volt. Az Európai Parlament ragaszkodik a csúcsjelölti rendszerhez, amely alapján az a frakció adhatja az Európai Bizottság új elnökét, amelyik a legtöbb mandátumot szerezte, a csúcsjelölt személyét pedig minden választó jól ismerhette a voksolás előtt, hiszen a pártcsaládok kiválasztották korábban. (Most tekintsünk el attól, hogy Manfred Weber miatt hányan szavaztak a Néppárt helyi kirendeltségére.)

Donald Tusk
©

A spitzenkandidati, azaz csúcsjelölti rendszer természetesen nem ad választ minden kérdésre, ám nagyban tisztítja a képet. Hiszen ha elfogadják az automatizmust, akkor nemcsak a legnagyobb befolyással bíró poszt talál gazdára, de – a jelenlegi felállásban – egyből kiesik egy néppárti „hely”. A most záruló ciklusban ugyan mindhárom uniós fő testület élén néppárti politikus áll, ám ez a jövőben biztosan nem lesz így. Ugyanakkor a németeknek már-már kötelező posztot is ki lehet pipálni, vagyis a többiek osztozkodnának a négy másik helyen, az Európai Parlament, az Európai Tanács, az Európai Központi Bank (EKB) elnöki, illetve az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselői székén.

Bár Angela Merkel korábban teljes mellszélességgel kiállt Manfred Weber jelöltsége mellett, az is kérdés, mi lenne a német kancellár számára igazán fontos: hogy a különösebben nem ismert, csak parlamenti tapasztalattal bíró bajor politikus kerüljön a bizottság élére, vagy hogy például a Bundesbank elnöke, Jens Weidmann váltsa az EKB élén Mario Draghit.

Jens Weidmann
©

A mátrix kitöltésére pedig gyakorlatilag a 28 országnak lehet egy-egy hasonló követelése, de legalábbis elgondolása arra nézve, kit nem szeretne egy-egy pozícióban látni. Ahogy például Orbán Viktor Manfred Webert fúrja, úgy megvannak az ellenzői az előbb említett Weidmannak is. Ilyen az, amikor a politikai, a földrajzi és sok más egyéb szempontra is ügyelni kell.

A jelenlegi vezérkar

Európai Bizottság: Jean-Claude Juncker luxemburgi (alapító tag, Benelux), néppárti

Európai Parlament: Antonio Tajani olasz (alapító tag, dél-európai), néppárti

Európai Tanács: Donald Tusk lengyel (új tag, közép-európai, V4), néppárti

Európai Központi Bank: Mario Draghi olasz (alapító tag, dél-európai)

Kül- és biztonságpolitikai főképviselő: Federica Mogherini olasz (alapító tag, dél-európai), szocdem

A jó hír Manfred Weber számára az, hogy legalább nyíltan nem ásták még el a jelöltségét. Miközben a vezetők tartják magukat ahhoz, hogy ne mondjanak neveket, benntartása a jelölti körben azért is fontos, mert addig életben tartják azt az illúziót, hogy a csúcsjelölti rendszer még életben van.

Kérdés persze, hogy a csúcsjelöltség ugyanazt jelenti-e Weber pártja, az Európai Parlament, illetve a tagországok vezetői számára. Előbbi esetében nincs különösebb kérdés: az EPP érte el a legtöbb mandátumot, Weber a befutó. Az EP már trükkösebb, hiszen a többi nagy (az előzetes felméréseket meghazudtolva mind uniópárti) frakció a május végi voksolás eredményében az EPP visszaesését látja. És bár a szocdemek, a liberálisok és a zöldek együtt sem tudják a többséget hozni a jelenleg 751 tagú testületben, mindenesetre többen vannak a néppártiaknál, ennek megfelelően a csúcs előtt jelezték is: nem fogják támogatni a parlamenti szavazáson Webert.

Mindez azt is jelenti, hogy játékban van két olyan csúcsjelölt, akik jóval nagyobb tapasztalattal bírnak, mellesleg a mögöttük levő politikai erő sem elhanyagolható. A baloldalon a bizottság holland alelnöke, Frans Timmermans a jelölt, aki pártjával váratlanul jól szerepelt hazájában, ám az elmúlt évek munkája miatt is – a politikus a leghangosabb szószólója volt a jogállamiság miatt indított eljárásoknak – sok ellensége van a tagállami vezetők között. A liberális tipp Margrethe Vestager, aki viszonylag kis országból érkezett (Dánia), ráadásul nő, és még a tengerentúlon is jól ismert, viszont mégiscsak egy viszonylag kis párt jelöltje.

Margrethe Vestager
©

Bár csúcsjelöltként ők hárman vannak versenyben, ez nem jelenti azt, hogy egyes országoknak ne lenne más ötlete – a visegrádi négyek esetében például sokat hallani a szlovák Maros Sefcovic nevét. Fontos azonban tudni, hogy még a négy ország vétója sem sokat ér, ha a többiek beállnak egy ember mögé. Ezért érdemes figyelni arra a képre, amelyen csütörtök éjjel az EU jelenleg legbefolyásosabb négy embere folytatott különbeszélgetést:

  • Angela Merkel német kancellár, a legerősebb konzervatív erő képviseletében, aki Manfred Webert támogatja, ám úgy látja: ha őt nem fogadja el a többség, akkor felejtsék el az egész csúcsjelölti rendszert,
  • Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök, akinek pártja, a PSOE a parlamenti után az EP-választást is meggyőző fölénnyel nyerte, és nyíltan támogatja Frans Timmermans csúcsjelöltségét,
  • Emmanuel Macron francia államfő, akinek pártja a liberális frakcióhoz csatlakozott, és a csúcsjelölti rendszer helyett az érdem alapján választana vezetőket,
  • és Donald Tusk, aki szintén elfogadhatatlannak tartja a csúcsjelölti rendszerből fakadó automatizmust, bár azzal nincs baja, hogy vannak csúcsjelöltek.

Eláruljuk a végeredményt: nem jutottak dűlőre egymással.

©

És hogy mi változhat a következő csúcstalálkozóig? Lehet, hogy semmi – bár a 30-i találkozót megelőző oszakai G20-csúcson azért több vezetőnek lesz alkalma zárt ajtók mögött átrágni az utódlás kérdését. A patthelyzet egyelőre csak azért jelent gondot, mivel a pakk része az Európai Parlament elnöki posztja is, az a testület pedig július 2-án összeül – addigra legalább erről dönteni kellene.

Extrém esetben azonban az is előfordulhat, hogy október 31-ig sem sikerül kiegyezni, és meg kell hosszabbítani az akkortájt lejáró mandátumokat. Ez pedig még azoknak a vezetőknek is az érdeke lehet, akik amúgy nem rajonganak a mostani vezetésért, elsősorban Jean-Claude Juncker bizottsági elnökért. Orbán Viktor is ilyen, hiszen a magyar miniszterelnök pontosan tudhatja, amíg a tisztújítás kérdése nem oldódik meg, addig másról sem nagyon fognak tárgyalni. Lefagyhat például a jogállamisággal kapcsolatos szigor kiépítése, ami jó ideje – és egyre jobban – fojtogatja a magyar kormányt, de a migrációval kapcsolatban sem várható komoly újdonság, marad a lassan öt éve tartó egy helyben toporgás.

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Ezt az alkalmazást imádják most a legjobban az iPhone-osok

Ezt az alkalmazást imádják most a legjobban az iPhone-osok

Lesz, ahol esni fog, máshol marad a száraz, napos idő

Lesz, ahol esni fog, máshol marad a száraz, napos idő

Ma is marad a nyári meleg

Ma is marad a nyári meleg

Holttestet találtak egy balatonfűzfői ház udvarán

Holttestet találtak egy balatonfűzfői ház udvarán

Péntekig meg kell érkezzen az értesítője, ha mégsem, irány a jegyző

Péntekig meg kell érkezzen az értesítője, ha mégsem, irány a jegyző

Itt a vége? Úgy tűnik, megállt a nagyvárosi albérletek drágulása

Itt a vége? Úgy tűnik, megállt a nagyvárosi albérletek drágulása