szerző:
hvg.hu

Ursula von der Leyen német védelmi minisztert javasolták az Európai Unió állam- és kormányfői Jean-Claude Juncker utódjának. Most először az EU két legbefolyásosabb pozícióját két nő töltheti be. A huszonnyolcak a földrajzi, a politikai egyensúlyt is igyekeztek tiszteletben tartani, kelet-közép-európai mégsem került a négy legfontosabb pozícióba. Egyelőre.

Vasárnap délután kezdték, kedd estére sikerült megállapodniuk a legfontosabb tisztségekről az Európai Unió állam- és kormányfőinek. A megállapodás értelmében az Európai Bizottság elnöke Ursula von der Leyen – jelentette be a Twitteren Donald Tusk.

Az EU kül-, és biztonságpolitikai főképviselőjének Josep Borrell spanyol külügyminisztert jelölték, az Európai Központi Bank elnöke Christine Lagarde lehet. Charles Michel volt belga miniszterelnököt pedig a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács élére választották. Az Európai Parlament elnöki címére javaslatot hivatalosan nem tesznek most a tagállamok, arról szerdán reggel dönthet a Strasbourgban ülésező testület. Az Európai Bizottság novemberben elsején lép hivatalba.

A csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón Donald Tusk úgy fogalmazott: a megbeszélések tovább tartottak, mint várták, de még időben vannak, hiszen az Európai Parlament csak holnap választja meg az elnökét.

Tusk azt is elárulta: Németország a kormánykoalíciós megállapodás szabályai miatt tartózkodott a szavazáson, de Angela Merkel személyesen támogatta Ursula von der Leyen jelölését. (A koalíciós megállapodás szerint csak akkor szavazhatott volna igennel, ha von der Leyen jelölését a CDU és az SPD is támogatja, márpedig a szociáldemokraták a csúcsjelölti rendszerhez ragaszkodtak.) Von der Leyen szándékai szerint az Európai Bizottság két alelnöke Frans Timmermans és Margrethe Vestager lenne. Timmermans jelenleg is a bizottság második embere, a versenyügyekért felelős belga Vestagert pedig a brüsszeli testület legbefolyásosabb tagjának tartják.

Amikor azt kérdezték tőle, földrajzilag hogyan képviselik a most ismertetett jelöltek a teljes Európai Uniót, Tusk reményét fejezte ki, hogy a kérdést majd az Európai Parlament megoldja azzal, hogy kelet-európai jelöltet választ elnökének.

Brüsszelben született, Berlinben lett miniszter

A 60 éves Ursula von der Leyen Brüsszelben született, 1990 óta a CDU tagja, fokozatosan lépett előre a ranglétrán. Az orvos végzettségű, hétgyerekes politikus először a párt alsó-szászországi szociálpolitikai bizottságának és a tartományi orvosi munkacsoportnak volt a tagja, majd Sehnde városának lett az önkormányzati képviselője, és a városi CDU-frakciót is ő vezette.

Ezután alsó-szászországi képviselő lett, majd 2004 decemberében a CDU elnökségébe is beválasztották. Angela Merkel kormányába 2005-ben került családügyi miniszterként, négy évvel később pedig a szövetségi parlament alsóházába is beválasztották. A 2009-es kormányban először családügyi, majd szociális és munkaügyi miniszter lett.

©

Honvédelmi miniszternek 2013 decemberében, a CDU–CSU közötti nagykoalíciós tárgyalások során jelölték ki; ezzel ő lett az első nő Németországban ezen a poszton. Ráadásul ő az egyetlen miniszter, aki Angela Merkel összes kormányában szerepet vállalt az elmúlt 13 évben – emlékeztetett a Financial Times.

A Politico információi szerint von der Leyen nevét először Emmanuel Macron francia elnök vetette fel Merkelnek a tárgyalások alatt. Ahogy a német politikus neve keringeni kezdett, az is kiderült, hogy a Frans Timmermans elnökségére határozottan nemet mondó Visegrádi Négyek sem ellenkeznek.

Von der Leyen franciául és angolul tökéletesen beszél, gyerekkora nagy részét Brüsszelben töltötte. Jelölése nem véletlenül elfogadható a tagállamok nagy része számára, sokan gondolják úgy, hogy a saját hasznukra tudják fordítani a német politikus támogatását. A Politico azt is összeszedte, kinek miért lenne jó, ha von der Leyen vezetné az Európai Bizottságot:

  • Merkelnek azért, mert közeli szövetségese és a német kereszténydemokrata párt tagja vezetné az Európai Bizottságot. Ráadásul történetében először egy nő kerülne a posztra.
  • az Európai Néppártnak azért, mert Merkel jobbközép kormányának tagja kerülne pozícióba.
  • a franciáknak azért, mert von der Leyen beszél franciául, ráadásul azzal, hogy egy német kapja meg a bizottságot, nagyobb lett az esélyük az Európai Központi Bankra.
  • a Visegrádi Négyeknek pedig azért, mert német védelmi miniszterként a politikus eddig sem a jogállami, sem pedig a migrációs vitákba nem folyt bele, azaz ellenségei sincsenek.

Nem mindig kedveskedett

Korábbi nyilatkozataiból az derült ki, hogy Von der Leyen támogatja ugyan a szoros európai integrációt, a migráció kérdésében azonban a V4-ek álláspontját is osztja. A Zeit című lapnak adott 2016-os interjújában például arról beszélt: a britek kilépésével az Európai Unió veszít a jelentőségéből. Ezért ha ez mégis megtörténik, akkor véleménye szerint Európai Egyesült Államokra van szükség.

"A gyermekeim és az unokáim Európája ne egy nemzeti érdekek mentén működő, laza szövetség legyen" – mondta.

Ami a bevándorlást illeti, francia kollégájával tartott 2017-es találkozóján von der Leyen – Orbán Viktorhoz hasonlóan – támogatta, hogy helyben kezeljék a migrációt. Ehhez jelentős pénzügyi és védelmi segítséget is ígért az érintett afrikai országoknak. Ez viszont nem azt jelenti, hogy mindenben támogatja a magyar kormányt, 2015-ben például elfogadhatatlannak nevezte, amikor a magyar rendőrség könnygázzal és vízágyúval támadt a menekültekre a szerb–magyar határon.

A parlament ellenáll

Ursula von der Leyen jelölésével azonban van egy nagy gond: a védelmi miniszter nem az Európai Parlament csúcsjelöltje, márpedig az EP már korábban kijelentette, hogy csak és kizárólag valamelyik Spitzenkandidat jelölését hajlandó megszavazni. A képviselőket nem lesz könnyű arról meggyőzni, hogy támogassanak egy olyan bizottsági elnököt, akinek a jelöléséhez semmi közük nem volt. Ha viszont leszavazzák az Európai Tanács jelöltjét, akár újra is kezdődhet az egész osztozkodás.

Udo Bullmann, a szociáldemokraták volt frakcióvezetője közleményt is kiadott, melyben elfogadhatatlannak nevezte Ursula von der Leyen jelölését.

„Nem dobhatjuk ki az ablakon a csúcsjelölti rendszert csak azért, mert a választások eredménye néhány kormányfőnek nem tetszik. Ha hagyjuk, hogy Salvini, Orbán és a társaik megfúrjanak egy alkalmas és demokratikusan megválasztott jelöltet, mint Frans Timmermans, csak azért, mert megvédte az EU alapvető értékeit, azzal a közösségünk szegénységi bizonyítványát állítjuk ki” – írta.

Martin Schulz német szociáldemokrata politikus pedig már korábban „Orbán Viktor és társai” győzelmének nevezte a történteket. „Csinálnak valamit az uniós kormányfők, erre az egész csúcsjelölti rendszer halott” – tette hozzá.

Manfred Weber, az EPP eddigi csúcsjelöltje néhány perccel a bejelentés előtt, szóvivőjén keresztül közölte, hogy visszalépett a jelöltségtől.

„Az utam tavaly szeptemberben kezdődött, és itt ér véget” – írta Weber nevében Christian Hüger a Twitteren.

Weber azt is hozzátette, hogy továbbra is egy demokratikus Európáért fog harcolni, és hatalmas megtiszteltetés volt a számára, hogy az Európai Néppárt csúcsjelöltje lehetett.

Két nő, két férfi

Ami a többi jelöltet illeti, Christine Lagarde a második francia az Európai Központi Bank élén Jean-Claude Trichet után, ugyanakkor ő az első női elnök, és az első, aki nem közgazdász.

A 63 éves, jogi végzettségű francia politikus ennek ellenére több gazdasági pozíciót töltött be a francia kormányban, 2005 után volt gazdasági, agrár- és pénzügyminiszter is. 2011-ben került a Nemzetközi Valutaalap élére, amikor elődje, Dominique Strauss-Kahn szexbotrányba keveredett.

©

Lagarde a Twitteren azt közölte: megtiszteltetésnek tartja a jelölést, és amíg a pozíciót be nem tölti, felfüggeszti vezérigazgatói munkáját az IMF élén.

A francia politikus jelölése egyben azt is jelenti, hogy az EU két legbefolyásosabb pozíciójára nők kerülhetnek a következő ötéves időszakban. Lagarde ennél természetesebb hosszabb ideig maradhat az euróövezet monetáris politikájáért felelős frankfurti testület élén, mandátuma nyolc évre szól.

A kül-, és biztonságpolitikai főképviselő címére javasolt Josep Borrell jelenleg a baloldali spanyol kormány külügyminiszteri posztját tölti be, de nem ismeretlen brüsszeli körökben sem: a 72 éves politikus 2004–2007 között az Európai Parlament elnöke volt.

A politikus karrierjét 1975-ben, Franco halála után kezdte, a Spanyol Szocialista Munkáspártban (PSOE), kormányzati pozíciót először 1982-ben, Felipe González kabinetjében szerzett, a pénzügyminisztérium fiskális politikáért felelős államtitkára lett. 1986-tól 2004-ig a spanyol parlament, 2004–2009 között pedig az Európai Parlament tagja volt, a 2010-es években pedig, 2018-as külügyminiszteri kinevezéséig, több egyetemen tanított.

Borrell pozíciója annak ellenére fontos, hogy az EU-nak egyelőre nincs közös kül-, és biztonságpolitikája. Jelölése ugyanakkor jelzi a földrajzi és politikai egyensúly tiszteletben tartását is: a politikus egy déli országból érkezett és baloldali.

A liberális oldalt Charles Michel képviseli a "csomagban", a volt belga miniszterelnök az Európai Tanács elnöke lesz december elsejétől. Ő egyben a legfiatalabb a vezetők közül: december végén tölti be a 44-et. A politikus négy évig állt a belga kormány élén, 2018 végén mondott le, miután a koalíción belül nem volt egyetértés az ENSZ migrációs csomagjával kapcsolatban. Michel feladata az lesz, hogy a huszonnyolcak vezetőivel teremtse meg a közös álláspontot olyan kérdésekben, mint a migráció kezelése, vagy éppen az EU 2020 utáni költségvetése.

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Gyükeri Mercédesz Gazdaság

Orbánnak van félnivalója a keddi uniós csúcs előtt

Eredmény nélkül rekesztették be az EU új vezetőiről döntő harmadik uniós csúcstalálkozót. Ez volt az első, ahol már konkrét nevek is elhangzottak, ám látható, mennyire nehéz megtalálni az egyezséget.

Magyar mozikban a Casablanca magyar rendezőjéről szóló film

Magyar mozikban a Casablanca magyar rendezőjéről szóló film

Egyszer használatos védőruhában lehet csak dolgozni a Notre Dame területén

Egyszer használatos védőruhában lehet csak dolgozni a Notre Dame területén

Az udvaráról hajtott ki, amikor elgázolták

Az udvaráról hajtott ki, amikor elgázolták

Felbukkant egy újabb e-roller kölcsönző Budapesten

Felbukkant egy újabb e-roller kölcsönző Budapesten

Összetűztek jobb- és baloldali tüntetők Portlandben

Összetűztek jobb- és baloldali tüntetők Portlandben

Két barlangász rekedt a Lengyel-Tátra legmélyebb barlangjában

Két barlangász rekedt a Lengyel-Tátra legmélyebb barlangjában