Hamarosan szabad szemmel lehet majd egymás mellett látni az esti égbolton a Vénuszt és a Szaturnuszt, egy kisméretű csillagászati távcsővel pedig még utóbbi gyűrűrendszere is megfigyelhető lesz.
Az elmúlt hetekben bejárta a világsajtót egy szenzációsnak ígért égi jelenségről szóló hír, miszerint egy valóságos „bolygóvonat fog végigrobogni” az égbolton június elején. Utánajártunk, mi a hájp mögött a valóság, mit láthatunk majd Magyarországról éjjel.
Az Edinburgh-i Egyetem kutatói felvetették annak a lehetőségét, hogy ha nincs élet az Enceladus nevű égitesten – a Szaturnusz jeges holdján –, akkor érdemes lenne mikrobákat telepíteni oda.
A Szaturnusz Titan nevű holdján, mélyen a felszín alatt lehet ugyan folyékony óceán, ám könnyen lehet, hogy az élethez szükséges szerves anyagok nem tudnak eljutni a vízig. Vagy ha igen, akkor csak minimális mennyiség.
Egy nemzetközi kutatócsoportnak köszönhetően mostantól már csak a második legtöbb holddal rendelkező bolygó a Jupiter, a Szaturnusznál ugyanis sokkal több van, mint eddig ismert volt.
A Hold elfedi a Szaturnuszt. Este hattól érdemes kémlelni az eget.
A csillagászok számítása szerint 2025 márciusától alig lehet majd a Földről látni a Szaturnusz gyűrűit.
A Szaturnusz a Hold közelsége ellenére szabad szemmel is jól látható lesz.
Együtt kel fel a Hold és a Szaturnusz július 24-én este.
Csillagászok szerint június 3-án és 4-én hajnalban lehet majd megnézni, hogy miként sorakozik fel a Vénusz kivételével az összes bolygó az égbolton. Néhányat csak távcsővel, másokat pedig szabad szemmel is látni lehet majd.
A NASA olyan robotkígyót tervezett, amelyik jeges, havas és homokos környezetben egyaránt el tud navigálni. Most jön az egyik legizgalmasabb fázis, a felszín alatti tesztek.
Fiatal óceán lehet a Szaturnusz egyik, a Star Wars-filmek Halálcsillagára emlékeztető apró holdjának jeges felszíne alatt – állapította meg egy francia vezetésű kutatócsoport.
Először a Voyager–2, majd a Cassini és a Hubble is lefotózta a Szaturnusz gyűrűinek furcsa, sötét küllőit. Hogy mitől keletkeznek és tűnnek el, azt azóta csak találgatni tudják a tudósok.
A NASA atommeghajtású drónja, a Dragonfly pénzügyi okok miatt késve, de biztosan elindul Szaturnusz holdjához, a Titanhoz. Gyorsan oda kell érnie, majd ott extrém körülményeket kell kibírnia.
A Jupiter és a Szaturnusz jeges holdjain, több kilométerrel a felszín alatt folyékony víz lehet. A tudósok azt vizsgálnák meg, van-e ott bármiféle élet.
A Szaturnusz gyűrűit 2025 és 2032 között olyan nehéz lesz észrevenni, mintha egy focipálya egyik végéről akarnánk meglátni a másik végén lévő papírlap élét.
A tervek szerint 2026 tavaszán tesztelik majd az Antarktiszon azt a miniatűr robotot, amely képes lehet áthatolni a több kilométer vastag jégpáncélon. A földi teszt után bolygóközi feladatra is készülhet a technológia.
A Cassini űrszonda által 2004 és 2017 között rögzített adatokat felhasználva olyan forgatókönyveket állítottak fel amerikai és brit tudósok, amelyek magyarázatot adhatnak arra, miként alakultak ki a Szaturnusz jellegzetes gyűrűi.
Csütörtöktől három napon át lehet majd együtt látni az égen a Holdat és a Szaturnuszt, előbbi égitestet pedig külön is érdemes lesz szemügyre venni.
A Cassini űrszonda által rögzített adatok szerint százszor nagyobb koncentrációban van jelen a foszfát van a Szaturnusz Enceladus nevű holdján, mint a földi óceánokban.
