A Szaturnuszon tomboló óriásvihar titkait "lesték meg" a Cassini-űrszonda és földi telepítésű teleszkópokkal amerikai, osztrák és spanyol csillagászok, akik kutatásaikról a Nature csütörtöki számában jelentettek meg két tanulmányt.
A Szűz csillagkép második legfényesebb csillagáról, a 39 fényévnyi távolságban lévő Gamma Virginisről (Porrima) van szó, amely valójában egy kettős csillag. A páros tagjai, amelyek a közös tömegközéppont körül keringenek 169,1 éves periódussal, oly közel vannak egymáshoz, hogy csak teleszkóppal különíthetőek egymástól - olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.
A NASA Cassini űrszondája szerint az óriásbolygó által kibocsátott természetes rádiójelekben eltérés mutatkozik az északi és a déli féltekén. A furcsaságok azonban itt még nem érnek véget - írja az SG.hu.
Az amerikai és az európai űrügynökségek az év során számtalan felvételt készítenek a világűr érdekes és sokszor lenyűgöző jelenségeiről. Összeállításunkban a legjobban sikerült asztrofotókból válogattunk.
A gyilkosság áldozata a Szaturnusz egyik holdja, amely 4,5 milliárd évvel ezelőtt tűnt el.
Oxigént és szén-dioxidot talált a Cassini űrszonda a Szaturnusz egyik holdja, a Rhea körül, vagyis a korábbi véleményekkel szemben az égitestet mégiscsak övezi valamiféle légkör.
A Földhöz hasonló nagyságú bolygóra bukkant galaxisunkban a NASA amerikai űrkutatási hivatal. A hatalmas forróság miatt viszont felszínén kizárt az élet lehetősége.
A Szaturnusz kísérőjén, a Titán holdon amerikai kutatók ködöt észleltek. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy az égitesten a folyékony anyaggal megtöltött tavak nem (csak) etánt, hanem metánt is tartalmaznak - írja a National Geographic.
Elkészültek az eddigi legrészletesebb felvételek a kozmosz egyik legfurcsább időjárási jelenségéről, a nyolcvanas években felfedezett szaturnuszi titokzatos hatszögről. Még mindig nem tudjuk, mi rejlik a bolygó légkörében, de legalább már látjuk, írja a NASA.
A NASA Cassini űrszondája felvételt készített egy eddig ismeretlen űrbéli objektumról, amely áttörte a bolygó F-jelzésű gyűrűjét. A kivételes lehetőség a megfelelő együttállás miatt adódott.
Az eddigi legmeggyőzőbb bizonyítékot találták német csillagászok óceán jelenlétére a Szaturnusz egyik holdja, az Enceladus jéggel borított felszíne alatt, így a fényes objektum csatlakozhat a Naprendszer vizes holdjainak kivételezett klubjához.
A Szaturnusz fényessége ezekben a napokban a legnagyobb, és egész éjjel megfigyelhetőek felhői, gyűrűrendszere, vagy holdjainak keringése, ám május közepétől fokozatosan eltűnik a bolygó gyűrűje.
A Szaturnusz körül keringő amerikai űrszonda, a Cassini szerdán átrepült a bolygó Enceladus holdjáról kilövellő vízmolekulák felhőin.
