Kormány a korrupciós jelentésről: Érdekes, hogy a Transparency International sem a brüsszeli bürokráciát, sem az Európai Parlamentet nem vizsgálta
Reagált a TI jelentésére a Kormányzati Tájékoztatási Központ.
Reagált a TI jelentésére a Kormányzati Tájékoztatási Központ.
Korábban csak hármas holtversenyben volt Magyarország az EU legkorruptabb állama, most viszont már egyedül a mienk az utolsó hely a Transparency International listáján. A visegrádi államok már rég nem a mi ligánk, de most már Románia és Bulgária is tisztább állam nálunk, Kelet-Timorral, Vietnammal és Burkina Fasó-val vagyunk egy szinten.
A szervezet jogi igazgatója szerint behozhatatlan hátrányt jelentett, hogy Bod Péter Ákost, Jancsics Dávidot és Marschall Miklóst ők ajánlották.
A szervezet szerint azonban álságos a kormány jelenlegi intenzív fellépése a korrupció ellen.
Közleményben jelezte a Transparency International Magyarország: bár folyamatosan tiltakoznak a kormány évek óta tartó civilellenes intézkedési ellen, ennek ellenére részt vennének a Korrupcióellenes Munkacsoportban, de csak bizonyos feltételek teljesülése esetén.
A jelek szerint nem ajánlott még eleget a kormány az EU-nak, így hétfő éjjel ígéretet tett egy független, korrupcióellenes hatóság létrehozására is, csak jöjjön az uniós pénz. Kérdés, ez már elég lesz-e az EU-nak, illetve hogy egy hatóság mennyiben tudja visszafogni a rendszerbe beépült korrupciót. Ligeti Miklóst, a Transparency International Magyarország jogi igazgatóját kérdeztük.
Az Európai Parlament képviselői vagyonnyilatkozati rendszere még a magyarnál is kevésbé komolyan vehető: a leadott dokumentumok tartalmát ugyanúgy nem ellenőrzi senki, a pontatlanságokat, valótlanságokat ugyanúgy nem büntetik, viszont sokkal kevesebb és sokkal kevésbé pontos adatot kell feltüntetni bennük - nem csoda, hogy nemrég még ekézték is a kormányközeli lapok. Most ezt a rendszert honosítjuk meg, szemlátomást valódi tét nélkül. A Transparency International vezetője szerint a lépésnek inkább az EU-s helyreállítási alap pénzeiről szóló tárgyalások során lehet szerepe.
A magyar társadalomnak kiemelkedően magasan van a korrupcióval szembeni toleranciaküszöbe, a mostani választás pedig bebizonyította, hogy a korrupció elterjedése egyáltalán nem befolyásolja az eredményt – mondja Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója.
Az Alkotmánybíróság a Transparency International civil szervezetnek adott igazat: nem lehet általánosságok alapján megtagadni a Farkas Flóriánt is érintő vizsgálat anyagainak kiadását. Az ügy most visszakerül a bíróság elé.
Az EU második legkorruptabb állama vagyunk, a középosztály anyagi helyzete mégis javul, viszont pont nem ez a réteg támogatja igazán a kormányt – az ilyen ellentmondásokra keresték a válaszokat a Transparency International Magyarország beszélgetésén a friss Korrupcióérzékelési Index bemutatása után. A résztvevők szerint sokakat azért nem zavar a korrupció, mert nem érzik, hogy az uniós pénz őket illetné, a komoly változást pedig a mostani tizen- és huszonéves generáció hozhatja el.
Az EU második legkorruptabb országa Magyarország, de csak azért csúsztunk le az első helyről, mert Bulgáriában még többet romlott a helyzet, mint itthon – erre az eredményre jutott a Transparency International friss Korrupcióérzékelési Indexe. A többi visegrádi országtól látványosan leszakadtunk, és a helyzet a válság alatt csak rosszabb lett.
Kedd reggel kezdeményezte Polt Péter legfőbb ügyész Völner Pál igazságügyi államtitkár, fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, miután a gyanú szerint rendszeresen 2-5 millió forint vesztegetési pénzt fogadott el a Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől. Völner Pál lemondott államtitkári posztjáról, a vádakat viszont tagadja. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója azt mondja, az ügyészség által megfogalmazott gyanú a legősibb korrupciós modell, ennél a Simonka- és Boldog-ügy is szofisztikáltabb.
A hvg.hu és a Transparency International Magyarország másodfokon megnyerte azt az adatigénylési pert, amely arra irányult: adják ki a Budapest–Belgrád vasút 5 millió forint feletti szerződéseit. Az állami cég Szijjártó Péter döntésére hivatkozva titkolta volna az adatokat, sikertelenül. Az adatokat 15 napon belül kell elküldeniük, ha nem, akkor az ügy a Kúrián folytatódhat.
A 240 millió forintos lakást Kövér László házelnök kabinetfőnökének a családja használja jelenleg.
Két fideszes EP-képviselő is található azon a listán, amelyen a Transparency International összegyűjtötte azt az ötven politikust, akiknek a legnagyobb a mellékkeresetük. A helyzet rámutat a képviselői jövedelmekkel kapcsolatos felületes és önkéntes adatszolgáltatás hátrányaira.
A Nemzeti Koncessziós Iroda arra hivatkozott a bíróság előtt, hogy döntés-előkészítő anyagokat kér a Transparency International Magyarország.
Azokat a dokumentumokat, amik az oltóanyagok magyarországi engedélyezéséről szólnak. A Transparency International szerint a hatóság jogsértést követett el.
A korrupciós helyzet a magyarországihoz hasonlóan súlyos Romániában, ahol korábban sorra vittek el vezető politikusokat rabszáron. Ez a korrupció elleni harc eredménye vagy csak porhintés? Mire számíthatunk uniós szinten Laura Codruta Kövesitől, a most felállt Európai Ügyészség vezetőjétől, akinek hasonló munkáját sok kritika érte Romániában?