Most már a magyar színházak Trianonjának is van emlékműve
A több mint száz éve szétszakított magyar színházi életnek állít emléket a szobor.
A több mint száz éve szétszakított magyar színházi életnek állít emléket a szobor.
A köztársasági elnök egyértelmű állásfoglalása a kormány oroszbarát politikájának ismeretében igen különös.
Egy Trianon 1920 feliratot festettek a szobor talapzatára.
Szerkesztőségünk vezetője az első magyar újságíró, aki a rangos elismerésben részesült.
Még tízezres nagyságrendű közelítésben sem határozható meg a trianoni menekültek száma – a többi közt erre a következtetésre jutott Koloh Gábor történész.
Minket, magyarokat még mindig a hallgatás kultúrája határoz meg, a Turul-szobor körüli konfliktus pedig rámutat arra is, milyen keveset tudunk saját múltunkról, írja szerzőnk, akinek van javaslata a megoldásra is. Vélemény.
Mi lett volna, ha Orbán Viktor tárgyalja a trianoni békeszerződést? Kubatov Gábor Fradi-elnök azok mellé állt, akik szerint még akár Kubát is Magyarországhoz csatoltatta volna.
Bár Klaus Johannis államfő küzdött ellene, a parlament változtatás nélkül szavazta meg másodszorra is a Trianon-törvényt.
Azok a "jó magyarok", akik most ellenzik a román Trianon-törvényt, valójában egyetértenek azzal (és a törvényt megalkotókkal), hiszen ők maguk hasonló szellemben törvénykeznének fordított esetben.
Az elnök korábban már az alkotmánybíróságon is megtámadta a jogszabályt.
Hiába tette a járványveszély "a teljes felsereglést lehetetlenné", hosszú beszédet tartott Orbán Viktor augusztus 20-án az Összetartozás emlékhelyének átadásán, ahol kihirdette "a trianoni száz év magyar magány" korszakának lezárását, közölte, hogy minden magyar gyermek újabb őrhely, illetve azt, hogy "tágabb hazánk, Európa hajója éppen megfeneklett, az évszázadok során megszerzett világpolitikai és világkereskedelmi pozíciója megbicsaklott" és " istentelen kozmosszal, a családok szivárványosításával, migrációval és nyitott társadalmakkal kísérletezik." Ezek után nem meglepő, hogy azt is kijelentette, hogy a Nyugat elvesztette vonzerejét "a mi szemünkben".
Az elmúlt hetekben több cikk is megjelent a Magyar Nemzetben a szabadkőművesség, a magyar történelem és a magyar kultúra kapcsolatáról. Ezek ihlették meg szerzőnket, ezekre reagál az alábbi véleménycikkben.
Jelen formájában a nemzetiségi kérdésekben való kicsinyességnek és a történelemhamisításnak állít emléket a parlament elé került Trianon-emlékmű.
Az író szerint Trianonról azért nincsenek minőségi viták, mert megszűntek azok a terek, ahol ezeket le lehetne folytatni.
A képviselő személyes sorsokon keresztül, jelenetekre bontott szüzsében mutatja be a trianoni béke következményeit.
Elutasította a román alkotmánybíróság az államfő óvását a Trianon-törvény ügyében.
Magyarországon még mindig arra használják Trianont, hogy a populizmust gerjesszék vele. Bár a nevezetes szerződést éppen egy évszázada írták alá, a sebek mindmáig sajognak, pedig a háborút az Osztrák–Magyar Monarchia robbantotta ki. Csak ez valahogy elsikkad – írja a brit lap.
Máig heves viták folynak arról, hogy mi volt történelmi szükségszerűség az első világháború utáni években. Trianon 100 év múltán is kísértő sokkja viszont vitathatatlan. A Trianon-érzést megfogalmazó, a Trianon-kérdést elemző tengernyi írás közül a traumaközeli években születettekből válogat a centenáriumon a hvg360 – 13. rész. Gálffi László olvassa fel Karinthy Frigyes írását. Szép Ernő versét elmondja: Kerekes Éva.