Trianon. Kimondva - Krúdy Gyula: Magyarok próbája; Tóth Árpád: Nézz ránk, Ady Endre!

Máig heves viták folynak arról, hogy mi volt történelmi szükségszerűség az első világháború utáni években. Trianon 100 év múltán is kísértő sokkja viszont vitathatatlan. A Trianon-érzést megfogalmazó, a Trianon-kérdést elemző tengernyi írás közül a traumaközeli években születettekből válogat a centenáriumon a hvg360 – 9. rész. Hámori Gabriella olvassa fel Krúdy Gyula írását. Tóth Árpád versét elmondja: Patkós Márton.

Trianon. Kimondva - Jászi Oszkár: Az emigráció hazaárulása

Máig heves viták folynak arról, hogy mi volt történelmi szükségszerűség az első világháború utáni években. Trianon 100 év múltán is kísértő sokkja viszont vitathatatlan. A Trianon-érzést megfogalmazó, a Trianon-kérdést elemző tengernyi írás közül a traumaközeli években születettekből válogat a centenáriumon a hvg360 – 8. rész. Jászi Oszkár írását felolvassa: Znamenák István.

Orbán Matovicnak: Szlávból sok van, a magyar különleges teremtmény

Trianonról sosem fogunk egyetérteni, de ettől még barátok lehetünk – mondta Orbán Viktor, amikor szlovák kollégájával tartott sajtótájékoztatót.

Trianon. Kimondva – Jászai Mari Hazaárulás című írását felolvassa: Csákányi Eszter

Máig heves viták folynak arról, hogy mi volt történelmi szükségszerűség az első világháború utáni években. Trianon 100 év múltán is kísértő sokkja viszont vitathatatlan. A Trianon-érzést megfogalmazó, a Trianon-kérdést elemző tengernyi írás közül a traumaközeli években születettekből válogat a centenáriumon a hvg360 – 7. rész.

Trianon. Kimondva - Mihez kezdjen Magyarország a menekültekkel?

Máig heves viták folynak arról, hogy mi volt történelmi szükségszerűség az első világháború utáni években. Trianon 100 év múltán is kísértő sokkja viszont vitathatatlan. A Trianon-érzést megfogalmazó, a Trianon-kérdést elemző tengernyi írás közül a traumaközeli években születettekből válogat a centenáriumon a hvg360 – 6. rész. Zilahy Lajos regényének részletét felolvassa: Nagy Zsolt. A kormány 1920. évi 8.352. M. E. számú rendeletének paragrafusait és a Pesti Napló 1920. október 30-i cikkét Bíró Kriszta idézi meg.

"Véglegesen felszámolni” – nehéz sorsa volt a határon túl rekedt magyarságnak

A trianoni békeszerződés legnagyobb vesztesei a határon túlra szorult magyarok voltak. A szomszédos országokban az egyszerű diszkrimináción túl sok esetben a vagyonukkal, sőt az életükkel fizettek származásuk miatt. Cikkünkben a magyarokat ért legsúlyosabb atrocitásokat mutatjuk be.

Orbán: Sokan összekapaszkodtak, hogy eltüntessenek minket

Nincs a világnak egy nemzete sem, amely kibírt volna ilyen száz évet, de mi nemcsak kibírtuk, hanem ismét győzelemre állunk - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Sátoraljaújhelyen.

Trianon elítélésében egységes volt a magyar sajtó, aztán felbomlott az összhang

A fölháborodás folyamatos moraját a maga szája íze szerint hangosította fel 1920 első félévében a magyar sajtó, amely június 4-én ritkán tapasztalt nemzeti egyetértésben gyászolt. Bár a cenzúra akkor is dolgozott, az újságok tudósíthattak a békediktátum elleni tüntetésekről is.

Kövér: Soha mást, csak nemzeti politikát Magyarországon

A házelnök szerint a mentalitásváltás felénél jár az ország.

Trianon. Kimondva - Rákosi Jenő: Irredenta; Herczeg Ferenc: Irredenta?

Máig heves viták folynak arról, hogy mi volt történelmi szükségszerűség az első világháború utáni években. Trianon 100 év múltán is kísértő sokkja viszont vitathatatlan. A Trianon-érzést megfogalmazó, a Trianon-kérdést elemző tengernyi írás közül a traumaközeli években születettekből válogat a centenáriumon a hvg360 – 5. rész. Rákosi Jenő írását felolvassa: Máthé Zsolt. Ficza István tolmácsolja Herczeg Ferenc publicisztikáját.

Nemet mondott a Trianon-törvényre a román államfő

Klaus Iohannis szerint a képviselőház által elfogadott törvény inkább politikai nyilatkozat, mintsem egy jogokat és kötelezettségeket meghatározó jogszabály.

Trianon-emlékművek vidéken: női torzók, néma harangok, csonka hajók

Száznál több vidéki településen található idehaza Trianon-emlékműnek számító köztéri alkotás. Méretük, szimbolikájuk alapján a kompozíciók elég nagy szórást mutatnak, még ha az alkotók aránylag gyakran használják is jelképként a széthullott Nagy-Magyarország-térképet vagy éppen a kiterjesztett szárnyú turult.

Nagy Iván Zsolt: Amikor Trianon nem úgy fáj

Száz év és egy nap. Direkt nem június 4-re íródott ez a cikk. Nem akart senkit sérteni, nem akarta senki megemlékezését megzavarni. De kikívánkozott.

Orbán kezet fogott az ellenzéki frakcióvezetőkkel

Váratlan gesztust tett a miniszterelnök a parlamentben.

Hont: Napvégi gondolatok Trianon ürügyén

A gyásznap elteltével most már azt volna csak jó tudni, hogy mi lesz a hétköznapokkal.

Parászka Boróka: Hallom, hogy Erdély elveszett, pedig itt van, és nagyszerű

Parászka Borókával beszélgettünk, dél-erdélyi származású újságíróval, a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztő-műsorvezetőjével, aki ki tudja csemegézni magának Magyarországból és Romániából is, ami szerethető. Szerinte Erdély egy büszke nő, aki minden viharban ellenállónak bizonyult.

Marabu FékNyúz: Száz év útkeresés

"Legalább a szabadság emlékét visszahozza" – Így lett Csongrád Csanád is

Trianon miatt 70 év után nevet váltott Csongrád megye: mától Csongrád-Csanádnak hívják. Beszéltünk olyannal, aki egészen elérzékenyült, mást viszont hidegen hagy a gyakorlati következményekkel nem járó változás.

A tömegközlekedés leállt Trianon évfordulóján Budapesten, az autók nem

Videón az egyperces fővárosi megemlékezés.

Elszámolt Trianon: a határok véglegesítésével kicsit nagyobb lett az ország

Hat országnak jutott a történelmi Magyarországból lefaragott területekből, minden harmadik magyar a határokon kívül találta magát az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés nyomán. Ám a határokat nem húzták meg elég pontosan, így végig kellett járni azokat, és kijelölni a végleges határvonalakat, például olyan határkövekkel, mint a fenti képen látható csengeri.