Parászka Borókával beszélgettünk, dél-erdélyi származású újságíróval, a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztő-műsorvezetőjével, aki ki tudja csemegézni magának Magyarországból és Romániából is, ami szerethető. Szerinte Erdély egy büszke nő, aki minden viharban ellenállónak bizonyult.
Trianon miatt 70 év után nevet váltott Csongrád megye: mától Csongrád-Csanádnak hívják. Beszéltünk olyannal, aki egészen elérzékenyült, mást viszont hidegen hagy a gyakorlati következményekkel nem járó változás.
Videón az egyperces fővárosi megemlékezés.
Hat országnak jutott a történelmi Magyarországból lefaragott területekből, minden harmadik magyar a határokon kívül találta magát az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés nyomán. Ám a határokat nem húzták meg elég pontosan, így végig kellett járni azokat, és kijelölni a végleges határvonalakat, például olyan határkövekkel, mint a fenti képen látható csengeri.
Indulhat a világ meghódítására.
Az irredentizmus a 19. században, Olaszországban született, és elsősorban az Osztrák-Magyar Monarchiától követelt területeket, Magyarországon ezt persze nem vették jó néven. Az I. világháború és Trianon után Magyarország lett irredenta, következő évtizedeit az a törekvés határozta meg, hogy elvesztett területeit visszaszerezze. Centenáriumi Trianon-sorozatunk 5., befejező része.
Trianon közel sem okozott olyan mély sebeket a magyar gazdaságban, mint azt emlegetni szokás – erről Tomka Béla történész beszélt a hvg.hu-nak. A Szegedi Tudományegyetem Történeti Intézetének egyetemi tanára azt is vitatja, hogy lenne értelme ma újraépíteni a Kárpát-medence gazdasági térségét, ám szerinte az EU-val szakításnak végzetes hatása lenne a száz éve elcsatolt részekkel való kapcsolat szempontjából is. Interjú.
Ugyan már, Trianon. Elég ide kétmillió jobbágy, a többit elcsatolhatja Soros.
Az Országházban Áder János köztársasági elnök és Kövér László házelnök beszélt a Trianon 100. évfordulóján tartott emlékülésen.
Idén egy új összetartozás-dalt osztott meg a miniszterelnök a Facebook-oldalán, de mit tartott fontosnak az utóbbi öt évben?
Orbán Viktor június 6-án beszédet mond és szobrot is avat. Június közepén nyitnak a mozik, színházak és múzeumok is. Kormányinfó.
Csak az expozé hangzik el a mai vitán.
A magyar kormány hálát adhatna Trianonért, az ország pedig beláthatná, valójában nem ezeréves, hanem csak száz – mondta el egy osztrák lapnak Fischer Ádám. Mivel magyarázza állításait a karmester?
Magyarországot kifacsarta az első világháború és a spanyolnátha, a végső tőrdöfést pedig a trianoni békeszerződés jelentette száz évvel ezelőtt. Ám ahány ember, annyiféle Trianon létezik – a korabeli naplók ennek a legjobb bizonyítékai. Mit éltek át az anyaországba menekülők, hogy élte meg egy vagonlakó gyerek vagy egy budapesti hivatalnok a felgyorsuló eseményeket? Schmidt Anikó főlevéltárossal kutattunk a százéves emlékek között.
Csongrád-Csanádnak hívják ezentúl. A megyében élőknek nincs teendőjük a névváltoztatás miatt.
Máig heves viták folynak arról, hogy mi volt történelmi szükségszerűség az első világháború utáni években. Trianon 100 év múltán is kísértő sokkja viszont vitathatatlan. A Trianon-érzést megfogalmazó, a Trianon-kérdést elemző tengernyi írás közül a traumaközeli években születettekből válogat a centenáriumon a hvg360 – 4. rész.
A magyar miniszterelnök provokál, és a környező országok kulturális értelemben vett bekebelezésére tör, olvasható a New York-i lap publicisztikájában.
A DK szerint a parlamenti ünnepségen nem egyesíteni, hanem megosztani akarják a nemzetet.
