Magyarország elutasítja a cianidos aranykitermelést Verespatakon - az erről szóló kormánydöntésről Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár levélben tájékoztatta Borbély László román környezetvédelmi minisztert.
Amennyiben az Európa legnagyobb külszíni aranybányájának hatástanulmányát elemző román tárcaközi műszaki bizottság pozitívan véleményezi a tervet (a bizottság ajánlást fogalmaz meg a környezetvédelmi minisztérium számára), és ennek alapján a román kormány is zöld utat ad a Fehér megyei településre tervezett kitermelésnek, akkor 2012 tavaszán a cég nekilátna a feldolgozóüzem és a gátak megépítésének, 2014 őszén pedig beindulhatna a több mint 300 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelése.
Már 2014-ben megkezdhetik az arany kitermelését Verespatakon - derül ki a beruházó cég (Gabriel Resources) tavalyi utolsó negyedévre vonatkozó, márciusban közzétett dokumentumából, amelyről részletesen írt csütörtöki számában az Új Magyar Szó (ÚMSZ).
Az UNESCO szakértője megalapozatlannak tartja azt a javaslatot, amely szerint Verespatakot fel kellene venni az UNESCO világörökségi listájára.
A román környezetvédelmi és erdészeti minisztérium ismét zöld utat adott a Verespatakra tervezett, ám három éve felfüggesztett aranybánya-beruházás engedélyezési eljárásának. A környezetevédők tiltakozása ezúttal sem maradt el, ők továbbra is időzített ökológiai bombaként emlegetik a cianidos technológiára épülő beruházást. A vállalat 1997 óta próbálja megszerezni a kitermeléshez szükséges engedélyeket.
Romániai újságírók elítélik azokat a kollégáikat, akik Új-Zélandra utaztak az erdélyi Verespatakon aranybányát nyitni tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) vállalat költségén.
A verespataki aranykitermelést tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) magabiztosnak tűnik a beruházás sorsát illetően, a tervet ellenző Alburnus Maior Egyesület szerint azonban jogilag ismét támadható lesz a vállalat most benyújtott településrendezési engedélye, amelynek tartalmától függ a román környezetvédelmi minisztérium zöld jelzése.
Nehézfémszennyezést észleltek a román hatóságok a romániai Aranyos folyón, amely a Tiszába ömlő Marosnak a mellékfolyója. A magyar vízügyi hatóságok azonnali hivatalos tájékoztatást kértek a romániai társhatóságoktól a szennyezés mennyiségéről és összetételéről.
A verespataki bányaberuházás megvalósításának egyaránt vesztese lesz a román állampolgár, a román állam és a nemzeti örökség - vélte pénteki írásában az Evenimentul Zilei.
A hivatalába lépni készülő román kormány bevette programtervezetébe, hogy újraértékeli a Verespatakon tervezett aranybánya-beruházást, román és külföldi szakértői vélemények alapján.
