Romániai civilek Brüsszelhez fordulnak Verespatak ügyében
Brüsszelhez fordulnának panasszal a romániai civil szervezetek amiatt, hogy a bukaresti hatóságok a szaktárcák "feje fölött", azaz a Legfelsőbb Védelmi Tanácsban (CSAT) készülnek dönteni a Verespatakra tervezett színesfémbánya ügyében.
Traian Basescu államfő nemrég azt nyilatkozta: a nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó CSAT dönt majd a Verespatakon tervezett aranybánya-beruházásról. Az elnök hozzáfűzte: a testület szakértői vélemények alapján határoz majd. Határidőt azonban az államfő nem közölt. Emil Boc miniszterelnök ezzel kapcsolatban újságírói kérdésre korábban kifejtette: minden olyan román és külföldi szakértői véleményt figyelembe vesznek, amelyet a törvény előír.RMGC
Az erdélyi Krónika szerdai számában jelezte: a Jogi Forrásközpont tizenhárom más – közöttük számos erdélyi magyar – civil szervezet nevében közleményben szólította fel Basescu államfőt és Adrian Videanu gazdasági minisztert: vonják vissza korábban tett bejelentésüket, miszerint a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) bányaberuházása kapcsán a nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó testület fogja kimondani a végső szót.
A civilek emlékeztetnek, hogy a romániai joggyakorlatba is átültetett európai uniós szabályozások alapján a bukaresti hatóságok kötelesek az illetékes minisztérium útján – esetleg az igazságszolgáltatás fórumai révén – felmérni a projektnek a környezetre gyakorolt hatását, de ezt semmiképpen sem tehetik a védelmi tanács közreműködésével. A közlemény szerint az EU CEE/85/337-es számú direktívája – amelyet Bukarest egy 2002-ben született miniszteri rendelettel, valamint egy 2005-ös sürgősségi és egy 2009-es kormányhatározattal szentesített – értelmében a hasonló projektek környezetvédelmi engedélyének kibocsátása kizárólag a környezetvédelmi tárca hatásköre, az államelnöki hivatalnak, a gazdasági minisztériumnak vagy a CSAT-nak e téren semmiféle kompetenciája nincs.
"Felszólítjuk az államfőt és a gazdasági minisztert, ne avatkozzék bele a verespataki bányatervnek a környezetre gyakorolt hatását vizsgáló folyamatba, ellenkező esetben panasszal fordulunk az Európai Bizottsághoz" – hangzik a civilek fenyegetése.
A kormányzó Demokrata-Liberális Párt (PDL) Basescu december 6-i újraválasztása után szorgalmazta nyíltan a beruházás megvalósítását, és Adriean Videanu gazdasági miniszter kezdeményezésére az Emil Boc vezette kormány beemelte programjába. A kormány jelezte: újraértékeli a projektet, amelynek engedélyezési folyamatát Korodi Attila korábbi környezetvédelmi miniszter felfüggesztett.
A jelenlegi kormánykoalíciónak most ismét tagja lett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ( RMDSZ) , amelynek elnöke, Markó Béla a bukaresti Új Magyar Szónak (ÚMSZ) korábban leszögezte: továbbra sem változott a szövetség álláspontja a Verespatakon tervezett aranybánya-beruházással kapcsolatban, vagyis ellenzi a projektet.
E lap szerdai számában idézi Borbély László környezetvédelmi minisztert, aki a Radio France Internationalnak adott interjújában kijelentette: addig nem hagyja jóvá a verespataki aranykitermelés megkezdését, amíg teljes mértékben meg nem győzik őt arról, hogy az alkalmazott technológia nem szennyezi a környezetet. Kifejezte reményét, hogy a beruházás elkezdése technikai, nem pedig politikai döntés eredménye lesz.
"Engem még nem sikerült meggyőzni arról, hogy a kitermelés nem környezetszennyező" – jegyezte meg Borbély. Megállapította: Verespatakon sajnos a beruházók szándéka bizonyos fokig már érvényesült, hiszen házakat vásároltak fel, és mindez akkor is rányomja a bélyegét a térségre, ha esetleg nem valósul meg a projekt.
Az erdélyi Krónika szerdai számában jelezte: a Jogi Forrásközpont tizenhárom más – közöttük számos erdélyi magyar – civil szervezet nevében közleményben szólította fel Basescu államfőt és Adrian Videanu gazdasági minisztert: vonják vissza korábban tett bejelentésüket, miszerint a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) bányaberuházása kapcsán a nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó testület fogja kimondani a végső szót.
A civilek emlékeztetnek, hogy a romániai joggyakorlatba is átültetett európai uniós szabályozások alapján a bukaresti hatóságok kötelesek az illetékes minisztérium útján – esetleg az igazságszolgáltatás fórumai révén – felmérni a projektnek a környezetre gyakorolt hatását, de ezt semmiképpen sem tehetik a védelmi tanács közreműködésével. A közlemény szerint az EU CEE/85/337-es számú direktívája – amelyet Bukarest egy 2002-ben született miniszteri rendelettel, valamint egy 2005-ös sürgősségi és egy 2009-es kormányhatározattal szentesített – értelmében a hasonló projektek környezetvédelmi engedélyének kibocsátása kizárólag a környezetvédelmi tárca hatásköre, az államelnöki hivatalnak, a gazdasági minisztériumnak vagy a CSAT-nak e téren semmiféle kompetenciája nincs.
"Felszólítjuk az államfőt és a gazdasági minisztert, ne avatkozzék bele a verespataki bányatervnek a környezetre gyakorolt hatását vizsgáló folyamatba, ellenkező esetben panasszal fordulunk az Európai Bizottsághoz" – hangzik a civilek fenyegetése.
A kormányzó Demokrata-Liberális Párt (PDL) Basescu december 6-i újraválasztása után szorgalmazta nyíltan a beruházás megvalósítását, és Adriean Videanu gazdasági miniszter kezdeményezésére az Emil Boc vezette kormány beemelte programjába. A kormány jelezte: újraértékeli a projektet, amelynek engedélyezési folyamatát Korodi Attila korábbi környezetvédelmi miniszter felfüggesztett.
A jelenlegi kormánykoalíciónak most ismét tagja lett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ( RMDSZ) , amelynek elnöke, Markó Béla a bukaresti Új Magyar Szónak (ÚMSZ) korábban leszögezte: továbbra sem változott a szövetség álláspontja a Verespatakon tervezett aranybánya-beruházással kapcsolatban, vagyis ellenzi a projektet.
E lap szerdai számában idézi Borbély László környezetvédelmi minisztert, aki a Radio France Internationalnak adott interjújában kijelentette: addig nem hagyja jóvá a verespataki aranykitermelés megkezdését, amíg teljes mértékben meg nem győzik őt arról, hogy az alkalmazott technológia nem szennyezi a környezetet. Kifejezte reményét, hogy a beruházás elkezdése technikai, nem pedig politikai döntés eredménye lesz.
"Engem még nem sikerült meggyőzni arról, hogy a kitermelés nem környezetszennyező" – jegyezte meg Borbély. Megállapította: Verespatakon sajnos a beruházók szándéka bizonyos fokig már érvényesült, hiszen házakat vásároltak fel, és mindez akkor is rányomja a bélyegét a térségre, ha esetleg nem valósul meg a projekt.