Ha ennyire szép lesz, miért nem nézhet be az építkezésre a Városligetben sétáló, és eleve miért csak fekete kordonokat láthatunk a Ligetben? Ezek a kérdések merülnek fel a Ligetvédők és a Városliget Zrt. Facebook-posztjának összehasonlítása során.
Első fokon pénzbüntetést kapott az a rendőr, aki belerúgott a ligetvédők egyik sátrába, amelyben egy kiskorú lány aludt.
Magyarország legnagyobb és legkorszerűbb játszóterét kezdték el építeni a Dózsa György út és az Ajtósi Dürer sor kereszteződéséhez közeli területen. A városligeti Nagyjátszótér több mint 13 ezer négyzetméteren kap helyet, és a tervek szerint ősztől már elfoglalhatják a gyerekek.
Bezártak a Városliget megújulásának szimbólumai, a Feszl-pavilonok. Van, aki szerint a 160 éves tervek alapján újjáépült pavilonok nem tudtak nyereségesen működni – a Városliget Zrt. szerint viszont az elvárt színvonalat nem tudták hozni.
A politikus az M1-en azt mondta, szerinte őrültség egy parkban építkezni.
Az érintett vonalakon 60-90 perces késések voltak.
A felújított Szépművészeti Múzeum átadásán tartott beszédében a miniszterelnök nem mulasztotta el az alkalmat, hogy elmondja: Európával szemben Magyarország nem hagyja veszni a keresztény, magyar kultúrát, ahogy a Nyugattal szemben a magyarok a családra sem a múlt itt maradt örökségeként tekintenek.
A jövő hétvégi maratonfutást a városligeti építkezések miatt Lágymányosról indítják.
Ötödszörre módosítják a tervezési szerződést, már egymilliárd forint fölött jár.
Pénteken nyílt volna az idei Arc-kiállítás – ha politikai csatározások nem gátolják folyamatosan a helyszín kijelölését. A szervezőknek így csak augusztus legvégén sikerült befogadóra lelni – Zuglóban, az Örs Vezér útján –, ez viszont azt jelenti, hogy legkorábban szeptember 21-én indulhat a pimasz, kritikus hangvételű alkotásairól is elhíresült projekt. Az Arc egyik alapítójával, Bakos Gáborral ebből az apropóból kilátogattunk a Városligetbe, hogy megnézzük, mennyire intenzív munkálatok zajlanak a liget azon részén, ahova eredetileg engedélyt kérték a szervezők. Ez volt ugyanis a legfőbb indok az elutasításra. Spoiler: semennyire.
Kordonokkal vették körbe a volt Kertem területét.
Még e hónapban megkezdődhet a Városligetben egy újabb múzeumépület felhúzása, a Zene Háza 2020 végén nyitja meg kapuit a tervek szerint.
Módosították a Városliget beépítését szabályozó jogszabályt, a VÉSZ-t, és rögtön több kérdés is felmerült, mit is engednek az új szabályok. Megpróbáltuk ezeket tisztázni a Városliget Zrt.-vel. Tényleg kivágnak most 600 fát? Lesz kültéri színpad a Városligeti Színház mellett? Egymást érik majd a vendéglátóhelyek?
Lesz benne egy több mint 100 négyzetméteres, több ezer házat ábrázoló városmakett is. Elvileg jövő év elején már meg is kéne nyitnia a most még eléggé kibelezett háznak.
Baán László hosszú interjút adott a Klubrádiónak a Liget Projektről, a Ligetvédők szerint most sem sikerült megindokolni, miért kell és lehet intézményi sűrűségben beépíteni a világ első közparkját.
Hűtési távvezetéken keresztül alacsony hőmérsékletű hűtővízzel látnák el az épületeket.
Nem beszélhetünk többé a Városligetről mint egybefüggő közparkról, írják a Facebookon a Ligetvédők egy a főváros megrendelésére készített tanulmányra hivatkozva. Szerintük Budapest legnagyobb közparkja helyett csupán a múzeumépületek közti részt kitöltő, felszabdalt zöldterületrészek maradnak majd. A Városligetet egy törvénymódosítással 2013-ban tették beépíthetővé.
