Jókora áremelkedést láttunk az elmúlt egy évben, viszont hacsak nem történik valami nagyon nagy meglepetés, akkor hamarosan sokkal szebbek lesznek a számok. A részletekből kiderül, hogy ehhez néhány ár- és adóemelés elhalasztása, valamint a világpiac szerencsés helyzete is kell, és a nehézségeknek sincs még vége.
Egy tökéletes szakmaisággal elkészített statisztikát is csúnyán félre lehet érteni, ha nem elég jól magyarázzák el, miről szól pontosan. Álljon itt ennek néhány nagyon különleges, első ránézésre kimondottan félrevezető példája!
Egy kis pihenéshez mindenkinek joga van, pláne ha a nyáron nem használta el az összes nap szabadságát. Az nem lepett meg, hogy Európában melyik országokban vehetik ki a legtöbb napot az emberek, a globális lista első két helyezettje annál váratlanabbul ért.
Ismert nemzeti legendánk, hogy hasonló méretű országokhoz képest kiugróan sok Nobel-díjas született Magyarországon. Ehhez azt is hozzá szokás tenni, hogy közülük feltűnően sokan hagyták el az országot. Tanulságos megnézni, mi a helyzet nálunk és a környék országaiban – sokat megtudunk belőle egész Közép-Európáról.
Mostanra készült el a statisztika arról, hogy melyik városban hányan éltek idén az év elején. Érdekes dolgokat láthatunk, ha ezt a népszámlálás számai mellé tesszük: két és negyed év alatt is nagyon komoly változások történtek szerte az országban.
Azt tudjuk, hogy az USA a fegyveres és a politikai erőszak egyik hazája, de az így is megdöbbentő, hogy számszerűsítve mennyivel rosszabb a helyzet ott, mint a világ szinte bármelyik másik országában.
Vagy ez a hónap lesz az, amikor 9,5 millió fő alá esik Magyarország népessége, vagy a következő. A számok egyértelműen mutatják, hogy előttünk van még néhány lélektani határ. Amíg a politikusok a születésszámot próbálják feljebb vinni, nem foglalkoznak azzal, hogy kitalálják, milyen lesz az ország, amikor már sokkal kevesebben leszünk.
Sokan sokfélék vagyunk mi, magyarok, augusztus 20-a kapcsán viszont egy dolog összeköt minket: minden egyes évben azt hallgatjuk, hogy már megint mennyire drága lett a tűzijáték. Minimum a második generáció nő már fel úgy, hogy ez az egyik augusztusi ügy.
Szép csendben, már-már észrevétlenül tette közzé a KSH a magyar egészségügy 2024-es helyzetképéről szóló összeállítását. Sajnos a politika számára legfontosabb kérdésre (hány fok van a kórtermekben) nem kaptuk meg a választ, sok érdekesség viszont így is kiderült.
Szórakozni egész olcsón lehet Magyarországon, legalábbis Európa más részeihez képest, csak enni ne akarjon az ember. De van olyan szolgáltatás is, amelynek az árai még az élelmiszereknél is közelebb vannak az uniós átlaghoz.
Az utazás ára nem nőtt vészesen tavalyhoz képest, de ha már elment az ember a nyaralására, akkor ott jókora drágulással szembesül. Nem csoda, hogy az összes szegénységi mutatónk közül épp a nyaralással kapcsolatosakban állunk a legrosszabbul.
Írásba adta a kormány, hogy 2030-ra elérjük az uniós fejlettség 90 százalékát, aztán szembejött a valóság. Nem véletlenül.
Régen azért nem volt hőségriadó június elején vagy szeptemberben – emlékezhetünk. Vagy csak az idő szépíti meg az emlékeket? Megérte visszakeresni a régi számokat: nemhogy a 30-40 évvel korábbihoz, hanem a 2010-es évekhez képest is romlott a helyzet.
Egész jók voltak a magyar születésszámok másokhoz képest, egész tavalyelőttig, aztán megindult a zuhanás. A várható élettartam nálunk az egyik legalacsonyabb, és sok más országgal ellentétben ide csak kevés külföldi jön letelepedni.
A legnagyobb havi áresések listáján a mostani árrésszabályok előtt elég kevés olyat találtunk, amit az állam okozott, a legnagyobb drágulásokén annál többet.
Most, hogy Matolcsy György kétszer hatéves elnöksége véget ért, eljött az idő megnézni, mennyire voltak megbízhatóak az MNB gazdasági előrejelzései. Nos, vannak bajok.
Achtung, achtung, előzünk! Emlékeznek még az ígéretekre, hogy 2030-ra utolérjük Ausztriát? Nem fogjuk – és még sok-sok évtized múlva is csak kisebb gazdasági csodával lehetünk a közelükben. Az EU-átlag talán kicsit közelebb van, de ahhoz is lenne min változtatnunk, hogy odáig eljussunk.
Elkezdődött az új év, és vele rengeteg új szabály is élesedik január 1-jén. Mostantól a nyugdíjra félretett pénzt el lehet költeni lakásra, megemelnek több adót, de a napelemesek is készülhetnek változásra. Mutatjuk, milyen új szabályokkal kell megismerkednünk 2025-ben.
Ha egymás mellé tennénk az ország összes papírpénzét, le tudnánk vele fedni Budapest belső kerületeit, az összes érme pedig együtt 15 ezer tonnánál is többet nyomna. De még ennél is sokkal érdekesebb az MNB készpénzhasználati statisztikáiból az, hogy messze a legtöbb az ötforintosokból és a húszezresekből van a magyar embereknél, pont abból a két fajtából, amelyet a hétköznapi forgalomban nem nagyon szoktunk használni.
Annyi ideig sem él egészségesen egy átlagos magyar, mint amennyi a nyugdíjkorhatár – jöttek ki a friss számok. Az pedig, hogy sok más ország mögöttünk van a listán, sovány vigasz, már csak azért is, mert szerencsésebb helyeken egy ilyen rossz adat azt is jelentheti, hogy akinek baja van, hamarabb eljut orvoshoz.
