Így lett az EU legnagyobb inflációjából az egyik legkisebb éppen a magyar

Sok a probléma a magyar gazdaság körül, de az áremelkedés most épp nem tartozik ide – milyen furcsa, hogy le lehet írni ezt a mondatot. De mi történt és mennyire számít hungarikumnak, amin végigmentünk?

Emlékeznek még néhány évvel ezelőttre, amikor a mienk volt Európa legnagyobb élelmiszer-inflációja? Egészen elképesztő számok jöttek, több hónapunk is volt, amikor 40-44 százalékkal magasabbak voltak az élelmiszerárak átlagban, mint egy évvel az előtt. Nagy utat tettünk meg azóta. Nemrég megkaptuk az idei augusztusi inflációs számot, én pedig elkezdtem a KSH adatbázisában megkeresni, hogy mikor volt az élelmiszer-inflációnk a mostaninál kisebb.

Azt a választ kaptam, hogy amióta visszakereshetők az adatok, soha.

Ez még engem is meglepett. Persze nem örök időkre visszamenő rekordról van szó, a KSH-nál 2000 januárjáig találhatóak meg havi bontásban a számok ennyire részletesen, de az így is súlyos tény, hogy ebben a 26 és háromnegyed évben mostanra jutottunk el rekordalacsony szintre – ráadásul ilyen rossz előzmények után.

Egész pontosan így nézett ki az élelmiszerárak emelkedése havi bontásban:

Ráadásul a mostani -1,4-es szám még sokkal alacsonyabb is lehetne, ha csakis a bolti élelmiszer-vásárlást számítanánk bele. Idetartozik még ugyanis az összes menzai, iskolai, óvodai étkezés, ahogy a büfék árui is – ha mindezeket kivennénk, akkor máris az jönne ki, hogy a bolti étel-ital vásárlásakor 4,8 százalékos az árcsökkenés.

Izgalmas kérdés, ez mennyire magyar vagy nemzetközi folyamat. Menjünk vissza most csak az évtized elejéig – az Eurostat adatbázisából elő tudtam szedni a 2020-as évtized összes eddigi élelmiszer-inflációs adatát tőlünk, illetve a régiónk más országaiból. Így máris látszik a regionális és magyar folyamatok eltérése.

Hozzászólások