A most kiszivárgott dokumentumok keltette világraszóló botrány nyomán épp nem úgy tűnik, hogy leáldozóban lennének az offshore-paradicsomok, pedig a politikusok régóta ígérgetik, hogy a nemzetközi egyezmények egyre szigorúbban próbálják gátolni ezt az üzleti technikát. De mire jó egyáltalán az offshore cég, és tényleg ördögtől való az egész találmány?
Visszaszorítaná az Európai Bizottság azt, hogy a területén működő vállalatok elcsalják az adót. A kötelezően előírandó intézkedések mellett arra is tettek javaslatot, hogy a tagállamok cseréljenek adóügyi információt az unió területén működő multinacionális vállalatokról.
Megelégelték a nagy multik adóelkerülését egy walesi település kiskereskedői, ezért úgy döntöttek, hogy ők sem fogják befizetni a vállalati adót, és „átmennek offshore-ba”. De ha ez ilyen egyszerű, akkor miért nem követi mindenki a példájukat?
Csökken az új offshore cégek száma és ma már a külföldi bejegyzésű tulajai sem a Kajmán-szigetekről „érkeznek” hanem Ukrajnából.
A multiknak a jövőben ott kell adózniuk, ahol a valós tevékenységet folytatták, így véget érhet a vállalatoknak a törvénytelenség határát súroló adóoptimalizálása egy közös akcióterv eredményeképp.
Fél óra alatt alapítható cég, online beadható adóbevallás és mérlegbeszámoló, illetve helyi banki tranzakciók is kezdeményezhetőek az Észt Köztársaság által kínált elektronikus állampolgársággal. Bár úgy tűnik, több magyar cég is rögtön ugrott, hogy kihasználják az észt adórendszer előnyeit, a társasági adó megkerülésére csak nagyon korlátozottan alkalmas az észt e-illetőség.
Márciustól szigorították Romániában az adókerülők elleni fellépést, így a hatóságok bezárhatnak valamennyi olyan kereskedelmi egységet, ahol nem adnak nyugtát.
Az adócsalások és a korrupció ellen indítanának egyesületet magyar vállalkozók és magánszemélyek. Tagokat és segítőket keresnek, és azt mondják, nagy szükség lesz a nyilvánosság támogatására is, mert amit terveznek, kezdetben a tagok és családtagjaik számára egyet jelent az adóhivatali, államigazgatási vegzálással.
Soha nem látott büntetést, 2,6 milliárd dolláros kokival küldték meg az amerikai hatóságok a világ egyik vezetőbankját, mert ügyfeleinek segített vagyonuk eltitkolásában és az adófizetés slkerülésében. Meg is törhették volna a bankot, ettől azonban eltekintettek.
Az amerikai cég szerint sofőrjeinek saját felelőssége az adófizetés, amihez minden segítséget megad nekik, ugyanakkor a legjobb megoldás szerintük egy, az észtországihoz hasonló modell megalkotása lenne, amelyben digitálisan intézhetnék ügyeiket.
Mark Zuckerberg az óriási vagyonának egy jelentős részét az emberiség szolgálatára ajánlotta fel. Ám mielőtt könnyekig meghatódnánk, érdemes felidézni, hogy – sok más cégóriáshoz hasonlóan – a Facebook agresszív adóelkerülő üzletpolitikát folytat világszerte. A mostani jótékonykodás hátterében részben az így felhalmozott vagyon állhat.
A világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20-csoport pénzügyminiszterei elfogadták a multinacionális vállalatok adóelkerülési gyakorlatának felszámolására irányuló akciótervet.
Amikor a magát foglalkoztató ügyvéd papíron kevesebbet keres, mint amit havonta az adósságainak törlesztésére kell kifizetnie.
A pénzügy adatok automatikus cseréjéről szóló új kétoldalú megállapodást írtak alá szerdán Brüsszelben az Európai Unió és Svájc képviselői. Az új egyezmény mind a helvét, mind az uniós hatóságnak lehetőséget teremt minden érintett adófizető pontos azonosítására, az adószabályok határokon átnyúló érvényesítésére, az adóelkerülés lehetőségének pontosabb felmérésére és további vizsgálatok mellőzésére.
Bár az OECD akcióterve a nemzetközi nagyvállalatok adóelkerülési gyakorlatának vetne véget, a jóhiszeműen adózó vállalkozások, köztük magyar cégek is az adóelkerülés elleni küzdelem áldozataivá válhatnak. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (NKK) szerint ugyanis a tervezett intézkedések túl bonyolulttá tehetik a nemzetközi adórendszert és akár kettős adóztatást eredményezhetnek, amellyel a nemzetközi kereskedelmet és ezzel együtt a gazdasági növekedést is veszélyeztetik – hívja fel a figyelmet a Ryan amerikai adótanácsadó cég.
Jean-Claude Juncker bizottsági elnök neve is előkerült, de ő nem akar olyan vizsgálatban részt venni, amelyben érintett lehet.
Dollárszázmilliárdokat folyattak át az uniós tagállamon, magyar szála is van az ügynek.
A görög pénzügyminisztérium szerint a bankok a szükséges információkat már át is adták az adóhatóságnak, és már az első vizsgálatok "érdekes" eredményeket hoztak.
A Fiat, az Apple és a Starbuck úgy alakítja pénzügyi tranzakcióit, hogy az alacsony adókulcsot alkalmazó országokban - Írországban, Hollandiában és Luxemburgban - kelljen adóznia. Az Európai Bizottság vizsgálatot indít az ügyben.
Tavaly Magyarországról Jersey-re utalták ki a legtöbb osztalékot a hazai cégek – derül ki a Népszabadságnak az Opten Kft. segítségével a legnagyobb száz hazai osztalékról készült felméréséből.
