Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Visszaszorítaná az Európai Bizottság azt, hogy a területén működő vállalatok elcsalják az adót. A kötelezően előírandó intézkedések mellett arra is tettek javaslatot, hogy a tagállamok cseréljenek adóügyi információt az unió területén működő multinacionális vállalatokról.
Az Európai Bizottság az Európai Parlament keddi plenáris ülésén ismertette az adóelkerülések visszaszorítására kidolgozott csomagját, amely több új javaslatot is tartalmaz - közölte az Európai Parlament magyarországi tájékoztatási irodája.
Az Európai Bizottság az új javaslatok révén szeretné visszaszorítani a tagállamokban a vállalatok adófizetési kötelezettség kikerülésére irányuló törekvéseit, amelyek becslése szerint éves szinten mintegy 50-70 milliárd eurós kiesést okoznak a költségvetésnek - hangsúlyozzák a közleményben.
A bizottság január 28-án ismertette első ízben a vállalatok adószabályainak reformjára vonatkozó akciótervét. Ebben az igazságosabb és hatékonyabb adórendszer érdekében egy közös konszolidált társaságiadó-alap (CCCTB) bevezetésére tesz javaslatot, valamint arra, hogy a vállalatok ott fizessenek adót, ahol a profitot termelték.
A tagállamoknak ehhez meg kell állapodniuk arról, hogy mely típusú bevételekre vetnek ki adót, azonban ez nem jelenti az adózás teljes harmonizálását - jelezték az EP közleményében.
A Bizottság akciótervében egy jogilag kötelező erejű intézkedéseket magában foglaló adókikerülés elleni irányelvet javasol, amely kezelné a társasági adó kikerülésének néhány jellemző módszerét. Az adóegyezményekkel kapcsolatos bizottsági ajánlás tanácsokat fogalmaz meg a tagállamok számára az adóegyezményekkel kapcsolatos visszaélésekkel szembeni védekezés legjobb, uniós joggal összeegyeztethető módjairól.
A Bizottság emellett javaslatot tesz a tagállamoknak az unió területén működő multinacionális vállalatokkal kapcsolatos adóügyi információk megosztásáról. A csomagban szerepel egyebek között az is, hogy új eljárást dolgoznak ki a szabályokat be nem tartó harmadik országok jegyzékbe vételére.
Az Európai Parlament támogatta a Bizottság javaslatait, ehhez kapcsolódva sürgette az információcserét és a közérdekű bejelentők védelmét. Továbbá köteleznék a multinacionális cégeket, hogy országonként készítsék el a nyereségről és adózásról szóló beszámolóikat.
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Az űrgazdaság egyre szélesebb lehetőségeket kínál már a kisebb cégek számára is. Pályázati források is rendszeresen elérhetők a vállalkozások számára.
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Indokolatlan nyomás a bírákon, a magas szintű korrupció üldözésének hiánya, akadályok az Integritás Hatóság előtt, Szuverenitásvédelmi Hivatal által üldözött újságírók, és nyomás alá helyezett külföldi vállalatok – nem szűkölködik kritikákban az Európai Bizottság idei jogállamisági jelentése.
Ha Orbán Viktor arra gondolt, hogy egyszer a távoli jövőben Varga Judit ugyanúgy képes lett volna elvezetni az országot, mint ő, akkor érdemes megjegyezni, hogy egy bankot sem lehet egymás után kirabolni...
„A nyarat végig kellene dolgozni” – olvasható a dokumentumban, amelyből elvileg az is kiderül, mikorra tervezik a következő békemenetet.
A pusztító időjárásnak az autópályán is voltak elszenvedői.
Miközben sok helyütt ismét heves zivatarok vannak, felmerül a kérdés: vajon a jövőben több ilyen várható?
A zűrös múltú szlovákiai Jozef Szivák vinné a Dunaferr-utódcéget.
A Katona József Színház következő igazgatója szerint hiába támadják majd a mássága miatt.
Megdöbbentő részletek derülnek ki Alfred Weidinger osztrák művészettörténésznek a kép történetét felkutató tanulmányából.