Parragh már nem szüntetné meg a katát?
Folytatják a tárgyalásokat – erről egyezett csak meg a kormány és a kamara.
Folytatják a tárgyalásokat – erről egyezett csak meg a kormány és a kamara.
Hogyan segíti a magyar családokat a légi utazás megemelt adója – tette fel a kérdést cseppet sem visszafogott közleményében a világ legnagyobb fapados légitársasága, amelynek vezérigazgatója nemcsak az adót hülyézte le, de annak kitalálójáról azt gondolja: elfelejtette, amit közgazdaságból tanult.
A gazdaságkutató szerint csaknem 500 milliárd forint a közvetlenül továbbterhelhető adó mértéke, és az érintett ágazatok élnek is majd ezzel.
A Demokratikus Koalíció szerint a közel 10 ezer aláírás másfél hét alatt lett meg.
2023-ban is hasonló összegre számítanak.
Logikátlan, rosszul időzített ötlet extraprofitadót kivetni egy olyan iparágra, amely súlyos veszteségeket szenved el, nagyon sokat fog ez ártani a magyar turizmusnak – áll a Ryanair közleményében.
Most, hogy egy ország találgatja, mi az az extraprofit, amelyről – Marx Károly meghatározása nyomán szabadon – Orbán Viktor és miniszterei beszélnek, talán nem haszontalan megnézni, hogy a közeli és a távoli múltban milyen módszerekkel próbálták itt és külföldön feltölteni a kincstárat, ha megszorult az állam.
15 milliárd forint adóbevételt vár 2023-ban a kormány a médiacégek reklámbevételeinek megadóztatásából, bár a szektorban extraprofit legfeljebb a kormánybarát médiumoknál fedezhető fel. A magyar reklámpiacot letaroló globális szereplők, mint a Google és a Facebook megadóztatása kétséges, és tovább szűkíti a hazai szereplők mozgásterét az óriásokkal szemben.
A budapesti kamara a katába építené a minimálbér változásait és olyan automatizmusokat integrálna a rendszerbe, melyek csökkenthetnék a visszaélés lehetőségét.
Egyáltalán nem tudható, hogy az állam milyen szempontok szerint mutat rá egy terület nyereségességére.
Az extraprofitra hivatkozni már 2010 előtt is megpróbáltak néha a kormányok, igazán csúcsra viszont az elmúlt 12 évben pörgött ez. Ehhez pedig szorosan kapcsolódik a politikai kommunikáció nagy mondása: „ne az emberekkel fizettessék meg”. Amivel annyi a baj, hogy az extraprofit fogalmát nagyon nehéz igazságosan értelmezni, és a legtöbb esetben megérezték a fogyasztók a különadókat.
Részletezte kérdésünkre a gazdaságfejlesztési miniszter, mi alapján számolják ki az új különadókat.
Még keresi a kormány a módszert, amivel el lehet érni, hogy bújtatott foglalkoztatásra ne lehessen a katás adózást használni.
Néhány részletet elárultak a kormányinfón az új különadókról, épp csak azt nem, hogy pontosan melyik cégeket adóztatják meg, és ezeknek miként kell adózniuk.
Az ellenzéki párt szerint a kisvállalkozókat veszélyezteti, ha valóban megszüntetik a katát.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint „a munkavállalók 12-13 százaléka választja ezt a normál adózásnál nagyságrendekkel jobb közteherviselési formát, ami lényegesen torzítja a piacot”.
Az új kormány első intézkedéseként széles, elsősorban szolgáltatóipari és multikból álló körre vetett ki válságadót a háborúra hivatkozva. Orbán Viktor azonban szerda délutáni bejelentésekor nem kényeztette el információkkal hallgatóságát, így még mindig rengeteg kérdés maradt az új adónemmel vagy adónemekkel kapcsolatban.
Több mint 300 ezer adó-visszatérítésre jogosult szülő nyújtotta be az szja-bevallását.
Vizsgálja felül a kormány a nyugdíj és a nyugdíjkorhatár számításának módját, hogy több idős dolgozhasson, de jusson több nyugdíj a gyerekeseknek, a háromgyerekes anyáknak pedig biztosítsanak szja-mentességet – áll a Magyar Nemzeti Bank 203 oldalas javaslatcsomagjában. Matolcsy György vezetésével arról is írtak: halasztani vagy törölni kell már meghirdetett, de el nem indult állami kiadásokat, az embereket pedig rá kell venni, hogy a megtakarításaik egyre nagyobb részét tegyék magánegészségügyi vagy nyugdíjmegtakarításokba.
A főbb ügyfélszolgálatok május 16–20 között 8:30 és 18 óra között lesznek nyitva.