A Fortenova-csoportért kínált összeg a horvát érdeklődők ajánlatának bő másfélszerese, de messze meghaladja a cégcsoport piaci értékét is. A háttérben horvátországi termőföldek hasznosítása is felsejlik.
Aligha képzelhető el magyar oligarcha föld- és vadászbirtok nélkül – legújabb szerzeményei alapján így gondolhatja ezt a kormányfő veje, Tiborcz István is. Az állami tízmilliárdokkal felpumpált magántőkealapok közbeiktatásával az ügyletek javarészt átláthatatlanok.
A tél végi és kora tavaszi nyár után visszatért a megszokott áprilisi idő, de hiába esett, ez nem tudja érdemben enyhíteni a mostanra már súlyos aszályhelyzetet, amit a korai meleg miatti kényszerérés is tetézhet. Ha nem jön elég csapadék, dőlni fog az agrárium, vele dőlhet az egész magyar gazdaság. Most azért szoríthatunk, hogy a változékony időjárás legalább hozza a klimatikus átlagot.
A tüntetés érdemi részét, a traktorok belvárosi megjelenését vasárnapra időzítik.
A klímasemlegességi célok eléréséért hozott új EU-s szabályok rég nem látott ellenállási hullámot keltettek a tagállamok agrárszektoraiban. Az EUrologus összeszedte, miért tüntetnek, és mit értek el eddig az EU-szerte traktorokkal felvonuló gazdák.
Most viszonylagos csönd van a rossz hírű gyomirtó szer, a glifozát körül, sőt néhány hónapja az EU-ban tíz évvel meghosszabbították a használati engedélyét. Az egyik nagy gyártó, a német Bayer mindenesetre, különösebb hírverés nélkül, a vegyszer barátságosabb utódjának fejlesztésén dolgozik.
Tiborcz családja pár évvel ezelőtt kezdett az agrárium területe iránt érdeklődni.
Pocokinvázió miatt verték félre a harangokat a gazdák az elmúlt hetekben, a Nébih rendkívüli intézkedést is hozott, hogy felvehessék a harcot a rendkívüli módon elszaporodott, sokaknál milliós károkat okozó falánk kisemlősökkel. Pedig a pockok elszaporodása nem meglepetés: ha kedvező az időjárás, erre lehet számítani. Lennének hatékony módszerek a megelőzésre, de túl sokan szaladnak ilyenkor a gazdaboltok méregpolcaihoz, pedig a megoldás ott hever a kertvégében félredobott lécek között.
Megelőzték a korukat az olaszok, az EU-ban még nincs is napirenden, de ők már betiltottak mindenféle, nem élő állatok közbeiktatásával előállított hústerméket a hagyományok védelmének jegyében.
Meghosszabbította a glifozát engedélyét az Európai Bizottság. A gyomirtó szerről azt sejtik, hogy rákkeltő, és hogy a méhekre is káros hatással lehet, de hiába érveltek ellene a természetvédők.
Nagy István tárcavezető a Facebookon ismertette a menetrendet.
Az uniós gabona-importstop kivezetése miatt a magyar gazdák akár a „joggal nem kompatibilis” lépésekre is készek, első körben azért csak levelet írnak Ursula von der Leyennek. A területi monitoringrendszer hibái miatt a kormányra „morcosak”, „karakteres véleményeket fogalmaznak meg”.
Már meg is jelent a Magyar Közlönyben a friss rendelet: a behozatali tilalom kiterjed a gabonafélékre, a repce- és napraforgómagra, a lisztre, az étolajra, a mézre, egyes húsfélékre és a tojásra is.
Csődközeli helyzetbe került az az akadémiai cég, amely a magyar termőterületek mintegy felét látja el a búza vetőmagjával. Az ide vezető úton a kormány először az MTA kutatóhálózatát bombázta szét, utána az egyetemi autonómiát sértette meg a Fidesz-közeli alapítványokkal, majd a pénz is elfogyott.
A közelmúltban két új rizsfajta is született a MATE szarvasi Galambosi Rizskísérleti Telepén, ahol kutatással, nemesítéssel és a hazai rizstermesztés vetőmagbázisának előállításával foglalkoznak a szakemberek. Az egyik legfőbb cél az, hogy a rizstermesztés jelentős vízigényét csökkenteni tudják.
Sürgősségi támogatást ad a gabona- és olajnövény-ágazat szereplőinek a magyar kormány, de nem saját ötletre és pénzből, hanem az Európai Bizottság döntése nyomán és uniós forrásból.
A félresikerült kaszinóprojekt után agrárlogisztikai központot terveztek a Bezenye határában lévő több száz hektáros pazar, kiaknázatlan területre, de ebből egyelőre semmi nem lesz.
Jelenleg már csak az ország nagyjából egyharmada aszálymentes.
Előrejelzések szerint 2050-ig a dinamikus népességnövekedéssel párhuzamosan a globális élelmiszerigény is mintegy 70 százalékkal megugrik majd, miközben a mezőgazdaság helyzetét már most megnehezíti a vízkészletek szűkössége, az ellátási láncok akadozása és az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási körülmények. Hogyan forradalmasítja a big data a mezőgazdálkodást, mire jók a távérzékelő rendszerek és hogyan működik a digitális rovarcsapda? A robotika, az automatizálás és a mesterséges intelligencia nem csupán a termelés hatékonyságát és volumenét növelik, de kiaknázásukkal egyben a fenntarthatóságba is fektetünk. A Stylers információtechnológiai cégcsoport elemzésében napjaink legfontosabb agrártechnológiai trendjeit gyűjtötte össze.
Egyszerűsítené az új génszerkesztési technikák alkalmazását az Európai Bizottság. Az erről szóló, a vetőmagágazat, az agrármultik és növénynemesítők egy része által régóta várt javaslatcsomag célja, hogy könnyebb legyen a klímaváltozás hatásainak jobban ellenálló, nagyobb termésbiztonságot nyújtó növényfajtákat előállítani. Az ellenzők szerint azonban kockázatot jelent, hogy megszüntetik az ilyen fajták nyomon követését, és a génszerkesztés önmagában amúgy is csak tüneti kezelés és nem lesz képes megoldani az összes problémát. A magyar kormány is ódzkodik a génmódosított növények termesztésétől, az agrártárca azt szeretné, ha a génszerkesztett szervezeteket nem engednék ki nyakló nélkül a laborokból, és ha megmaradna a nyomon követés.
