A félresikerült kaszinóprojekt után agrárlogisztikai központot terveztek a Bezenye határában lévő több száz hektáros pazar, kiaknázatlan területre, de ebből egyelőre semmi nem lesz.
Jelenleg már csak az ország nagyjából egyharmada aszálymentes.
Előrejelzések szerint 2050-ig a dinamikus népességnövekedéssel párhuzamosan a globális élelmiszerigény is mintegy 70 százalékkal megugrik majd, miközben a mezőgazdaság helyzetét már most megnehezíti a vízkészletek szűkössége, az ellátási láncok akadozása és az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási körülmények. Hogyan forradalmasítja a big data a mezőgazdálkodást, mire jók a távérzékelő rendszerek és hogyan működik a digitális rovarcsapda? A robotika, az automatizálás és a mesterséges intelligencia nem csupán a termelés hatékonyságát és volumenét növelik, de kiaknázásukkal egyben a fenntarthatóságba is fektetünk. A Stylers információtechnológiai cégcsoport elemzésében napjaink legfontosabb agrártechnológiai trendjeit gyűjtötte össze.
Egyszerűsítené az új génszerkesztési technikák alkalmazását az Európai Bizottság. Az erről szóló, a vetőmagágazat, az agrármultik és növénynemesítők egy része által régóta várt javaslatcsomag célja, hogy könnyebb legyen a klímaváltozás hatásainak jobban ellenálló, nagyobb termésbiztonságot nyújtó növényfajtákat előállítani. Az ellenzők szerint azonban kockázatot jelent, hogy megszüntetik az ilyen fajták nyomon követését, és a génszerkesztés önmagában amúgy is csak tüneti kezelés és nem lesz képes megoldani az összes problémát. A magyar kormány is ódzkodik a génmódosított növények termesztésétől, az agrártárca azt szeretné, ha a génszerkesztett szervezeteket nem engednék ki nyakló nélkül a laborokból, és ha megmaradna a nyomon követés.
2080-ra az emberiség létszáma 10 milliárd fölé nőhet az ENSZ előrejelzése szerint. Hogy lehet ennyi embert ellátni, miközben a klímaváltozás ugyancsak befolyásolja a mezőgazdaság teljesítőképességét? A CNN gazdasági rovata vezető agrárszakértőket kérdezett.
Az EU gesztust gyakorolt az ukrán gabona ügyében, a magyar kormány mégis tovább izmozik. Az exlex állapot a teljes magyar agráriumot sújtja.
Az OTP ukrajnai fiókjainak több mint 90 százaléka továbbra is működik.
Az Orbán-kormány 13 éve tör-zúz az élelmiszer- és agrárpiacon, kezdve a kiskereskedelmi különadótól, át a plázatörvényen és az ársapkán, egészen az ukrán gabona körüli kavarásig, írja szerzőnk. Döntéseit kizárólag hatalompolitikai érdekek alapján hozza. És nem unta meg a „mocorgást". Raskó György agrárvállalkozó, közgazdász részletes elemzése az elmúlt bő egy évtized kormányzati politikájáról.
A természetet utánozzák le az amerikai Carnegie Mellon Egyetem mérnökei, hogy javítani tudjanak az ültetések hatékonyságán.
A kedvezőtlen időjárás veszélyezteti az észak-afrikai és dél-európai importot.
A gazdálkodók újabb vízhiányos, aszályos tavasztól-nyártól tartanak a legjobban. Mivel a szabályozási keretrendszert még nem hirdette meg a kormány, egyre nagyobb a tanácstalanság.
A só és a bors mellett a megabájtoknak és az 5G-nek is van keresnivalójuk az élelmiszeriparban.
Az emberek „lelkesedésének” tudja be az agrárminiszter, hogy rárepültek az árstopos termékekre. Nagy István szerint csak be akarnak spájzolni a vásárlók, mert félnek, hogy véget fog érni az „akció”.
Ha már működne a Brüsszel kedvéért felállítandó antikorrupciós hatóság, máris lenne dolga: közpénzekből akar fejleszteni egy olyan cégcsoport, amelynek frontembere is vádlott Nagy János korábbi földügyi helyettes államtitkár vesztegetési perében.
Sorra húzta be az állami támogatásokat Nagy János korábbi földügyi helyettes államtitkár vesztegetési ügyének másik vádlottja, akinek cégei körül más potentátok is megjelentek.
El kell érni, hogy a magyar emberek 80 százalékban magyar élelmiszert fogyasszanak, és ennek a 80 százalékát magyar vállalkozások állítsák elő – mondta a hvg.hu-nak Lázár János a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tanévnyitóján, ahol elárulta azt is, ki ma Magyarországon a két "legerősebb ember".
Extraprofitadó befizetésére kötelezte a kormány a biogázüzemek jelentős részét, holott ezek éppen pótolni tudnák a méregdrága fosszilis energiaféléket az agráriumban, vagyis inkább támogatást érdemelnének. A gazdák nem adják fel, továbbra is ötletelnek.
Legalább felismerték, hogy nagy a baj – kommentálta a Nagy István agrárminiszter által bejelentett intézkedéscsomagot a hazai termelőket összefogó egyik nagy szervezet főtitkára. Az aszály nem csak a termést vitte el, de lehetetlenné vált a több támogatás feltételeinek teljesítése, a dráguló kamatok miatt pedig kérdéses a jövő évi vetés.
Az egyetemisták által alapított bedrock.farm az év minden napján azonos áron és minőségben biztosítja Budapest legjobb éttermeinek a vegyszermentes mikrozöldeket és fűszernövényeket. A 15 főt foglalkoztató belvárosi pincegazdaság a tervek szerint tovább növekedne: nemsokára licenszdíjért cserébe árulják a technológiát. A hvg.hu-nak Balázs Bence, a cég egyik alapítója mesélt a vertikális farm sajátosságairól.
Hollósi Dávid, az MKB és a Takarékbank agrárüzletágának ügyvezető igazgatója az inflációnál kiugróan nagyobb drágulást csak néhány termék esetében vár. Szerinte a válságban az agrárium felértékelődhet, mert ha össze kell húzni a nadrágszíjat, az emberek a nyaralást halasztják el, nem a napi háromszori étkezést.
