A jövőben feltárulhat a daganatos evolúciója, vagy akár az is, hogy Albert Einstein zsenialitásának volt-e valamilyen, a sejtekhez kapcsolódó alapja – állítják kínai kutatók. A BGI-Research nevű kutatóintézet tudósai olyan új, az RNS-t feltérképező technológiát fejlesztettek ki, amely egy napon segíthet felderíteni a fenti felvetéseket.
A Stereo-seq V2 egy fejlett térbeli transzkriptomikai eszköz, amely képes elemezni a korábban használhatatlannak tartott régi biológiai mintákat. (A transzkirptomika a génexpresszió vizsgálatára szolgáló biológiai kutatási terület, amelynek keretében a szervezetben lévő összes RNS-molekulát, azaz a transzkriptomát vizsgálják.) A módszer segítségével sikerült feldolgozni a közel egy évtizeden át rossz körülmények között tárolt rákos szöveteket, ami reményt ad arra, hogy a hosszú ideig megőrzött mintákból új tudományos ismeretek nyerhetők ki – írja az Interesting Engineering.
Li Jang, a szervezet tudósa a South China Morning Postnak arról beszélt, az egyelőre kérdés, hogy Einstein agyát sikeresen lehetne-e megvizsgálni, mivel a korabeli tartósítási technikák még nem voltak annyira fejlettek, mint a maiak, ugyanakkor van rá esély, hogy az eszköz azon is működne.
Einstein agyát a 20. század közepén alkalmazott módszerekkel őrizték meg, jóval a genetikai tárolás fejlődése előtt, így bizonytalan, milyen állapotban van valójában a minta.
A hagyományos biológiai mintákat formalinban fixált, paraffinba ágyazott (FFPE) blokkokban tárolják – ez egy költséghatékony és évtizedekig stabil megoldás, ám van egy elég fontos hátránya: a minta gyakran kémiailag károsodik. Ez a lebomlás korlátozta a DNS- és RNS-elemzést, ami kulcsfontosságú, mivel a DNS tárolja a genetikai információt, míg az RNS fehérjékké alakítja azt.
A Stereo-seq V2 egy bonyolult módszer segítségével lényegében ezt a problémát hidalja át. A kutatók egy régebben konzervált rákos szöveten végeztek vizsgálatot, amely során sejtes felbontásban térképezték fel az RNS-t. Ennek eredményeként nemcsak a tumor altípusát határozták meg, hanem a szervezet immunválaszát is. Az eredményeket a Cell című tudományos folyóiratban összegezték.
A kórházak világszerte több millió mintát tárolnak, amit az új módszerrel meg lehetne vizsgálni. A kutatók úgy vélik, az új módszer bővíti a ritka betegségek kutatásához rendelkezésre álló anyagok körét. A jövőben a kórházak közös kutatólaboratóriumokat alapíthatnak, ahol folyamatosan zajlana a minták feldolgozása.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
