Régóta ismert a szakemberek számára, hogy az agy alvás közben növekedési hormont szabadít fel, ami felépíti és regenerálja az izmokat és a csontokat. Az azonban eddig nem volt ismert, hogy mindezt hogyan teszi. A Berkeley Egyetem kutatói most ezzel kapcsolatban írtak egy tanulmányt, ami a Cellben jelent meg.
A tudósok egerek agyi áramköreinek alapos elemzése során olyan speciális mechanizmusokat és visszacsatolási hurkokat fedeztek fel, amelyek szabályozzák a növekedési hormon felszabadulását alvás közben. Az eredmények a jövőben segíthetik az olyan, az alvásproblémákkal együtt járó betegségek kezelését, mint a 2-es típusú cukorbetegség, vagy az Alzheimer-kór.
A kutatók eddig csak a vérvétel alapján tudták megmondani, hogy megnő a növekedési hormon szintje alvás közben megnövekedett a vérben. Xinlu Ding, az egyetem idegtudósa szerint azonban most közvetlenül rögzítették az egerekben az idegi aktivitást, hogy lássák, mi történik a szervezetükben. Ez vezetett a fentebb említett áramkör felfedezéséhez – írja a Science Alert.
Ez a közvetlenül rögzített idegi aktivitás – amelyet egerekben többszöri alvás-ébrenlét ciklus alatt rögzítettek – kimutatta, hogy a növekedési hormon eltérő módon szabadult fel az alvás REM és a nem REM fázisa során. Míg a növekedési hormon szintje mindkét fázisban megemelkedett, a termelését elősegítő és gátló neuronok hatása eltolódott. Emellett egy visszacsatolási hurok is megfigyelhető volt az agyban található kék folt (locus coeruleus) nevű, ébrenléttel kapcsolatos terület neuronjai között.
A kutatók szerint mindebből az következik, hogy a túl kevés alvás csökkenti a növekedési hormon felszabadulását, a túl sok növekedési hormon pedig az ébrenlét felé terelheti az agyat. Az alvás serkenti a növekedési hormon felszabadulását, a növekedési hormon pedig visszacsatolódik az ébrenlét szabályozásához, ez az egyensúly pedig elengedhetetlen a növekedéshez, a regenerálódáshoz és az anyagcsere egészségéhez.
Fő feladata – a növekedés elősegítése – mellett a növekedési hormon szabályozza a glükóz és a zsír feldolgozását a szervezetben. A hormon megfelelő mennyiségének hiányában, az alváshiány miatt, megnőhet az elhízás, a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek kockázata – vagyis komoly hatással van az egészségre.
Mivel a kék folt – ébrenléti állapotban – szerepet játszik az agy éberségének szabályozásában is, lehetséges, hogy a most feltárt mechanizmusok a nappali kogníciót is befolyásolják.
A szakemberek szerint a jövőben azt kell megvizsgálni, hogy az egereknél megfigyelt mechanizmus az embereknél is így működik-e. Amennyiben igen, az komoly segítség lehet az egészség megőrzése érdekében.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
