Amerikai kutatók muslicákat és emberi agysejteket vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy ha fokozzák az agyban található egyik enzim működését, az segíthet az Alzheimer-kór elleni védekezésben.
Az agyban tárolt glükóz sokkal jelentősebb szerepet játszhat az idegsejtek kóros degenerációjában, mint ahogy azt eddig gondolták a tudósok. Mindez azonban jó hír: utat nyithat ugyanis az olyan állapotok, mint például az Alzheimer-kór új kezelési módjai előtt – írja a Science Alert.
Az Alzheimer-kór egy taupátia: olyan állapot, amelyet a tau-fehérjék káros felhalmozódása jellemez az idegsejtekben. Az azonban nem világos, hogy ezek a felhalmozódások a betegség okozói-e, vagy esetleg annak következtében történik meg. A kaliforniai Buck Öregedéskutató Intézet tudósai most egy új tanulmánnyal álltak elő, ami fontos fontos részletekkel szolgál ezzel kapcsolatban, és feltárja a tau-fehérjék és a glükóz közötti jelentős kölcsönhatásokat is.
A vizsgálat eredménye új megvilágításba helyezi a glikogént, egész pontosan azt, hogy milyen szerep hárul rá az agyban. A tudósok korábban csak a máj és az izmok energiaellátásának tartalékaként tekintettek rá.
A glikogén és a neurodegeneráció között korábban felfedezett kapcsolatokra építve a kutatók a túl magas glikogénszint bizonyítékait találták meg mind az ecetmuslicákban létrehozott taupátiás modellekben, mind pedig az Alzheimer-kórban szenvedő betegektől származó agysejtekben.
A vizsgálat egy kulcsfontosságú mechanizmust is feltárt: a tau-fehérjék megszakítják a glikogén normális lebontását és felhasználását az agyban, ami egyszerre járul hozzá mindkettő veszélyes mértékű felhalmozódásához, illetve csökkenti a neuronok védekező képességét.
Ebben a kölcsönhatásban kulcsfontosságú a glikogén-foszforiláz (GlyP) aktivitása, amely egy olyan enzim, ami a glikogént a szervezet számára felhasználható üzemanyaggá alakítja. Amikor a kutatók fokozták a GlyP termelést a muslicákban, a glikogénraktárak kiürültek, ami segítette a sejtkárosodás elleni küzdelmet.
A csapat azt is vizsgálta, hogy egy speciális étrend – ami egyébként is jót tehet az agynak – vajon segítheti-e a folyamatot. Azt találták, hogy amikor a taupátiás muslicákat alacsony fehérjetartalmú étrendre állították át, meghosszabbodott az élettartamuk, valamint csökkent agykárosodást mutattak. Mindez arra utal, hogy a diéta által kiváltott anyagcsere-változás fokozhatja a GlyP működését.
A kutatók egy gyógyszert is kifejlesztettek, ami a fenti diétát segít szimulálni. Ennek bevezetése még várat magára, ám jól sikerülnek a tesztek és megkapja a szükséges engedélyeket, az sok Alzheimer-kóros beteg életét teheti jobbá, sőt, akár még a megelőzésben is szerephez juthat.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
A magyar mesterségesintelligencia-szuverenitás irreális, a kis országok szűk szakterületi MI-fejlesztésekben lehetnek sikeresek. A kormány most már mintha tényleg komolyan venné az MI-t, de a politikai klíma (bevándorlásellenesség, keresztény fundamentalizmus, elszigetelődés az EU-tól) aligha kedvez egy alapjaiban nemzetközi iparág fejlesztésének. Ahogy a kormánystruktúra instabilitása sem.
Újabb fotót hozott a független országgyűlési képviselő.
Sokan rég elfeledett korok és távoli országok problémájának hiszik, de minap Európában is megjelent.
Szaporodnak a helyi önazonosság védelme nevében hozott rendeletek.
A miniszterelnök név szerint említette a Harcosok órája című YouTube-csatornának adott interjúban, de az elemző szerint ezzel neki nincs dolga.
