Rendeletben rögzítette a kormány, hogy július végén vége az árstopoknak
A kötelező akciózás részleteit is közzétették.
A kötelező akciózás részleteit is közzétették.
Június elsejétől indul az államilag előírt akciózás a kiskereskedelemben, a kormány az infláció elleni fegyverként emlegeti a rendeletben meghatározott leárazást. Csodát, vagy akár az infláció csökkentését persze hiába várnánk tőle, de akkor mi értelme? Elmagyarázzuk.
Pont olyan kék plakátokat kell elhelyezni a boltokban, mint amilyenekkel a kormány saját magát szokta reklámozni.
Péntek este adták ki a rendeletet a kötelező bolti akciókról, aminek a címébe is beleírták az egyik kedvelt kormányzati varázsigét: háborús infláció. Aki nem akciózik be is zárhatják, de van mentesség is.
Piacgazdaságban még nem léptek meg olyat, hogy a kormány előírja a boltoknak a kötelező akciózást, 1989 előtt viszont óriási hírverést tudtak csapni az árleszállításokból. Ezzel persze azt sikerült elérni, hogy óriási sorban állás legyen az árcsökkentett termékekért, az alapanyagok beszállítói gyakran nem tudták tartani a lépést a kereslettel, és a bolti dolgozóknak is néha egész váratlanul kellett átcímkézniük mindent egy-két éjszaka alatt.
A kormány elirigyelte a boltláncoktól az akciókat, és most úgy tesz, mintha feltalálta volna.
A kormány épp úgy profitál az áremelkedésből, mint a kiskereskedők, magát mégsem tartja spekulánsnak. Most kötelező akciózást is előír a boltok számára, megnéztük, hogyan hathat ez az inflációra.
Ráadásul az egész ország területén.
Annyit előre elárulunk, hogy nincsenek elragadtatva az ellenzéki párt és Hadházy Ákos kordonbontásától.
A bundás kenyér után a hagymaleves az új luxusétel Magyarországon, és messze még a drágulás vége. De vajon véget ér jövő hónapban az árstop? És indokolt Orbán Viktor optimizmusa? Március végén újból bevásároltunk a vasárnapi ebédre, és mi jóval borúlátóbbak vagyunk, mint a miniszterelnök.
Bevonták a Készenléti Rendőrséget, valamint három vármegye rendőri állományának egy részét is.
A hivatalos állami nyilvántartás szerint ma Magyarországon 586 olyan webáruház van, ahol problémák vannak a szállítással, jótálással vagy a vásárlói elállással kapcsolatban. Ám ez a lista nem tartalmazza azokat a csaló webáruházakat és hamis black fridayes hirdetési oldalakat, ahol egyáltalán nincs se bolt, se ügyfélszolgálat, de legfőként nincs semmilyen termék, így aztán kiszállítani sincs mit – hívja fel a figyelmet a kibervédelemmel foglalkozó Quadron. Mutatunk pár példát a most népszerű csalásformákra.
Az ok gyaníthatóan nem a paradicsomlével leöntött Van Gogh-kép előtti tisztelgés volt, hanem inkább a mű üzenete.
Várhatóan sokan hozzák majd előre a karácsonyi ajándékok beszerzését is, míg az impulzusvásárlások előreláthatóan az idei szezonban háttérbe szorulnak.
Hiába nincs még mindig jogszabály a napelemek által termelt áram betáplálási lehetőségének megszűnéséről, a cégek a kormányinfón hallottak alapján már akcióztatják az ügyfeleket a gyors jelentkezésre, hogy még megérkezzen az igénylésük október 31-ig az áramszolgáltatójukhoz – írja a Bank360.hu.
A Magyar Posta után most az egyik legnagyobb hazai webáruház nevével élnek vissza csalók.
A hatóságok nemcsak az elkövetőkhöz, hanem az áldozatokhoz is eljutottak: 11 ezernél is több olyan gyereket találtak, akik szexuális kizsákmányolásnak, vagy más, súlyos bűncselekményeknek vannak kitéve.
Rövidesen fel kell majd tüntetni a legalacsonyabb árat, amibe a termék az akció előtti harminc napban került.
Hanket "rendkívül ételorientált" ragadozóként írták le a hatóságok.
A február 1-jétől életbe lépő árstopra reagálva a Lidl még tovább akciózta a hatósági áras termékeket, a Spar mennyiségi korlátozást vezetett be, mások fontolgatják a limit bevezetését.