#alapkamat

Elhamarkodott és felesleges volt az alapkamat megemelése az NGM szerint

A magyar gazdaságban zajló folyamatok és az államháztartás helyzete cáfolják azokat az indokokat, amelyekkel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfői kamatdöntése mellett érvelt - hangsúlyozza a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében. A minisztérium szerint Magyarország gazdasági konszolidációjának a megakasztását okozhatja az elhamarkodott és nehezen indokolható újabb jegybanki kamatemelés.


A jegybankelnök és az elemzők is magyarázzák az alapkamat-emelést

Az inflációs cél eléréséhez a jegybanki alapkamat további emelésére van szükség elemzők szerint. Ugyanakkor nem mindenki számított arra, hogy már a decemberi kamatdöntéskor folytatódik a szigorítási ciklus, és volt, aki szerint a kamatemelés inkább politikai ellenállásként értelmezhető. A jegybankelnök az olajárakkal és az OÉT-megállapodással indokolta a döntést.



MNB: hatan szavaztak az alapkamat emelésére

A monetáris tanács hat tagja szavazott az alapkamat 25 bázispontos emelésére, míg egy a kamat szinten tartását támogatta a testület legutóbbi kamatdöntő ülésén, november 29-én - derül a Magyar Nemzeti Bank honlapján szerdán közzétett jegyzőkönyvből.


Újabb alapkamat-emelést valószínűsít az MNB-alelnök

Újabb jegybanki alapkamat-emelést valószínű, de azt, hogy ez milyen mértékű és milyen gyakoriságú lesz, a következő hetekben beérkező tényadatok határozzák meg - mondta Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A szakember megerősítette, hogy a hét eleji alapkamat-emelésre az inflációs folyamatok miatt volt szükség.






A svájci jegybank nem változtatott az alapkamaton

Nem változtatott az irányadó kamaton a Svájci Nemzeti Bank. A három hónapos bankközi kamatláb továbbra is a 0,00-0,75 százalék közötti sávban mozog, s bank arra törekszik, hogy a kamat a jelenlegi 0,25 százalékos szinten maradjon – tette közzé csütörtökön a svájci központi bank.






Nyárra 276 forintos eurót vár az Ecostat

Júliusban a jelenlegi 5,75 százalékos alapkamat 5,50 százalékra csökken, az euró árfolyama pedig 276 forintra gyengül a februári 271,0, illetve a januári 269,3 forintról − áll az Ecostat februári Mikroszkóp jelentésében.




Jegybanki alapkamat: vágni kéne, de nem lehet

Lassan ki kéne kászálódnunk abból a sárgödörből, amelyet az elhibázott gazdaságpolitikával, és túlzott szociális igényeinkkel magunk kezdtünk el kicsákányozni, s amelyet a nemzetközi pénzügyi válság exkavátora úgy elmélyített, hogy kis híján belefulladtunk. A kilábaláshoz sok más mellett alacsonyabb alapkamatra volna szükségünk. De lesz-e?