Rövidtávon, márciussal bezárólag, az alap forgatókönyv szerint még egy negyed százalékpontos kamatemelést tartunk elképzelhetőnek. Véleményünk szerint most januárban nem feltétlen indokolt a további monetáris szigorítás. Februárban már pontosabb képet alkothatunk majd a makrogazdasági folyamatokról, elsősorban az infláció és a bérdinamika alakulásáról. Márciusban bizonytalanságot okozhat a Monetáris Tanács összetételének megváltozása. Azonban távolabb tekintve sem valószínűnek, sem indokoltnak nem tűnik, hogy éles fordulat következzen be a monetáris politikában, azaz kamatcsökkentésre középtávon sem érdemes számítani – véli Orosz Dániel, az AXA Magyarország stratégiai elemzési igazgatója.

A MNB alapkamatának változása az elmúlt három évben 2008. április 01 8,00% 2008. április 29 8,25% 2008. május 27 8,50% 2008. október 22 11,50% 2008. november 25 11,00% 2008. december 09 10,50% 2008. december 23 10,00% 2009. január 20 9,50% 2009. július 28 8,50% 2009. augusztus 25 8,00% 2009. szeptember 29 7,50% 2009. október 20 7,00% 2009. november 24 6,50% 2009. december 22 6,25% 2010. január 26 6,00% 2010. február 23 5,75% 2010. március 30 5,50% 2010. április 27 5,25% 2010. november 30 5,50% 2010. december 21 5,75% Forrás: MNB

Ennek oka, hogy elsősorban a magas üzemanyagáraknak, valamint az élelmiszerek hónapok óta tartó drágulásának köszönhetően egyre komolyabb mértékű árszínvonal növekedés tapasztalható. Itthon a tavaly decemberi inflációs adatok a novemberi 4,2 százalékról váratlanul 4,7 százalékra ugrottak, amiből a fenti két kategória összességében mintegy 0,4 százalékpontot magyaráz.

Elméletileg az élelmiszerár- és energiaár-sokkok okozta inflációs kiugrásokra a jegybanknak nem kell feltétlenül azonnal reagálnia, mivel ezek általában csak átmeneti hatások. Aggodalomra adhat azonban okot, ha ezen árnyomások időben elhúzódva jelentkeznek és fokozatosan a várakozásokba is beépülnek, netalán találkoznak a belső kereslet élénkülésével, vagy a bérköltségek növekedésével, mivel ebben az esetben együttesen komolyabb árszínvonal emelkedést gerjeszthetnek.

Ugyanakkor az élelmiszer és energiaárak növekedésével nem csupán itthon kell farkasszemet nézni. Decemberben az euró zóna inflációja, hasonló okokból két éve nem látott ütemben, 2,2 százalékra gyorsult, átlépve az EKB által figyelt, bűvös 2 százalékpontos határértéket is. Amennyiben az infláció hasonló ütemben tovább élénkül a következő hónapokban, az EKB kamatciklus fordulópontja a homályos jövőből, könnyen kézzel fogható távolságba kerülhet. Egy kamatemelési kampányba kezdő EKB-val pedig igen valószínűtlen, hogy az MNB szembemenjen. Szintén nem véletlen, hogy a lengyel jegybank 2008 júniusa óta, most, január 19-én emelt először kamatot; a cseh központi bank pedig az elemzői várakozások szerint, ugyan alacsony bázisról, de akár a duplájára is emelheti az alapkamatot az idén. Orosz Dániel prognózisa szerint az alapkamat szintje az év végére 6,00 százalékra fog emelkedni.