Megvolt az idei második Alaptörvény-módosítás is: a hatályba lépése óta most már 14. alkalommal átírt szöveg könnyített a legfőbb ügyész kiválasztásán, amivel a kormánypárti kétharmad Polt Péter idő előtti utódlását készítheti elő.
Minden előjel nélkül újabb Alaptörvény-módosítás készül: az egyszavas, de nagyon is lényegi változtatás megnyithatja az utat Polt Péter legfőbb ügyész, a NER egyik kulcsfigurájának lecserélése előtt. Ennek csak akkor van értelme, ha kétharmados többsége elvesztésétől tartva idő előtt választana a Fidesz új embert 9 évre.
A korábbi fideszes bojkott után a választásokat követő hétfőn megint szerepel a parlament napirendjén a Sulyok Tamás államfői tisztségtől megfosztását célzó ellenzéki javaslat. Kedden pedig az Alaptörvény 13. módosításáról, a Fidesz „gyermekvédelmi” csomagjáról és az Alkotmánybíróság elnökéről szavaznak a képviselők.
Törvény szabályozza továbbá a hitelfelvételt és a katonai műveleteket is.
Ha napi politikai okból barmolnak bele a jogszabályokba, abból csak baj van. Akárki a kezdeményező. Vélemény.
Előremenekül Orbán Viktor, amikor a Novák Katalin botrányos kegyelmi döntését egy alkotmánymódosítással akarja menteni. Csakhogy az alaptörvény aktuálpolitikai indíttatású farigcsálása könnyen megbosszúlhatja magát. Bemutatandó mindezt, felidézünk egy harminc évvel ezelőtti történetet.
Több ponton is ismét módosította az Alaptörvényt a Fidesz-kétharmad. Ezzel alkotmányos hivatkozást a leendő Szuverenitásvédelmi Hivatal, globális adatkezelővé válik az állam, megszűnnek a szakszervezetek a honvédségnél, és nem lesznek többé bevándorlók sem Magyarországon.
Szinte minden közigazgatási ügyet elintézhetünk majd egyetlen mobilappal a kormány új digitalizációs programjában – sőt, ennél többet is. Az állam digitalizálna és a telefonunkra költöztetne a személyi igazolványtól a fegyverviselési engedélyen át a horgászpapírig szinte mindent. Még kell néhány új jogszabály és egy alaptörvény-módosítás, de a Digitális Állampolgárság Program jövőre elindul, és Rogán Antal 2026-ra hárommillió felhasználóval számol.
Így húsz esetben maradt fenn alaptörvénysértő helyzet. Ezek közül 16 a 2010 utáni, kétharmados Fidesz–KDNP-többségű Országgyűlés időszakára esik.
Alkotmányos alapjoggá tenné a lakhatáshoz való jogot a Párbeszéd, amely ennek érdekében Alaptörvény-módosítási javaslatot nyújtott be a parlamentnek, mivel „3 millió embert érint a lakhatási szegénység Magyarországon”. Az Alaptörvény egyelőre a hajléktalanságot bünteti.
Az államfő szerint alkotmányos kötelezettségének tett eleget.
Futószalag-szavazás közben fotóztuk a miniszterelnököt.
A főispánokat viszont nem támogatta.
Tizenegyedszerre is megszavazta a kormánypárti kétharmad az Alaptörvény módosítását.
A frakciófinanszírozás átalakításáról is beszélnek majd a képviselők.
Huszonnégy órát sem adott magának és a kormánynak Orbán Viktor arra, hogy bejelentsék az első intézkedéseket, amelyeket az ukrajnai háború miatt szerda nulla órától életbe lépett veszélyhelyzet jegyében meghoznak. A tervek nyilván jó ideje megvannak, már csak a körítés kellett ezek bevezetéséhez. Hogy pontosan mit találtak ki, egyelőre nem tudni, azért megnéztük, mi jöhet szóba. Részben találgattunk, és valószínűleg nem minden tippünk jön be, de abból indultunk ki, hogy az elmúlt tizenkét évben olyat még nem láttunk, amikor Orbán Viktor kormánya valamit ne mert volna meglépni.
Mindkét jogszabály éjfélkor lép hatályba.
A módisítás felhatalmazza a kormányt, hogy veszélyhelyzetet hirdessen a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is.
Elkezdik megvitatni a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdéseket is.
Az erős választási felhatalmazástól a rezsicsökkentés és a családok védelmén át a humanitárius célokig sok mindenre hivatkozott Varga Judit igazságügyi miniszter a Parlamentben, amikor a tizedik Alaptörvény-módosítás szükségessége mellett érvelt. A lépés azonban inkább a május végén megszűnő járvány-veszélyhelyzet utáni rendeleti kormányzás fenntartását szolgálhatja. A vitában a DK túlhatalmat emlegetett, a KDNP brüsszelezett, a Jobbik bírált, a Momentum mást ajánlott, az MSZP visszaélést sejt.
