Domány András: Az ellenzéki törvényfarigcsálás se jobb, mint a kormányzati
Ha napi politikai okból barmolnak bele a jogszabályokba, abból csak baj van. Akárki a kezdeményező. Vélemény.
#alaptörvény-módosítás
Orbán Viktor gyors alaptörvény-módosításítása a fürdővízzel együtt a gyermeket is kiöntötte
Előremenekül Orbán Viktor, amikor a Novák Katalin botrányos kegyelmi döntését egy alkotmánymódosítással akarja menteni. Csakhogy az alaptörvény aktuálpolitikai indíttatású farigcsálása könnyen megbosszúlhatja magát. Bemutatandó mindezt, felidézünk egy harminc évvel ezelőtti történetet.
Túl vagyunk a 12. Alaptörvény-módosításon is: katonásan, szuverenitásilag, adatkezelve
Több ponton is ismét módosította az Alaptörvényt a Fidesz-kétharmad. Ezzel alkotmányos hivatkozást a leendő Szuverenitásvédelmi Hivatal, globális adatkezelővé válik az állam, megszűnnek a szakszervezetek a honvédségnél, és nem lesznek többé bevándorlók sem Magyarországon.
Rogán: Nem kell félni attól, hogy az államra bízzuk az összes személyes adatunkat, a Facebook már most többet tud rólunk
Szinte minden közigazgatási ügyet elintézhetünk majd egyetlen mobilappal a kormány új digitalizációs programjában – sőt, ennél többet is. Az állam digitalizálna és a telefonunkra költöztetne a személyi igazolványtól a fegyverviselési engedélyen át a horgászpapírig szinte mindent. Még kell néhány új jogszabály és egy alaptörvény-módosítás, de a Digitális Állampolgárság Program jövőre elindul, és Rogán Antal 2026-ra hárommillió felhasználóval számol.
Húsz alkotmánybírósági határozatot nem hajtott végre az Országgyűlés
Így húsz esetben maradt fenn alaptörvénysértő helyzet. Ezek közül 16 a 2010 utáni, kétharmados Fidesz–KDNP-többségű Országgyűlés időszakára esik.
Itt az újabb ötlet az Alaptörvény módosítására: alkotmányos védelem járna az otthonnak
Alkotmányos alapjoggá tenné a lakhatáshoz való jogot a Párbeszéd, amely ennek érdekében Alaptörvény-módosítási javaslatot nyújtott be a parlamentnek, mivel „3 millió embert érint a lakhatási szegénység Magyarországon”. Az Alaptörvény egyelőre a hajléktalanságot bünteti.
Novák Katalin nem ért egyet az Alaptörvény módosításával, mégis szentesítette
Az államfő szerint alkotmányos kötelezettségének tett eleget.
Orbán arcai az Alaptörvény átírásának és a hiperoptimista költségvetés elfogadásának idején
Futószalag-szavazás közben fotóztuk a miniszterelnököt.
Lázár megszavazta a megyék átnevezését, pedig korábban azt mondta, nem fogja
A főispánokat viszont nem támogatta.
Megint változott az Alaptörvény: jönnek a vármegyék, egyszerre lesz az EP- és az önkormányzati választás
Tizenegyedszerre is megszavazta a kormánypárti kétharmad az Alaptörvény módosítását.
Kedden szavaznak a jövő évi költségvetésről a parlamentben és megvitatják a vármegyéket is
A frakciófinanszírozás átalakításáról is beszélnek majd a képviselők.
Mihez kell Orbán Viktornak az újabb veszélyhelyzet? Végigvettük a lehetőségeket
Huszonnégy órát sem adott magának és a kormánynak Orbán Viktor arra, hogy bejelentsék az első intézkedéseket, amelyeket az ukrajnai háború miatt szerda nulla órától életbe lépett veszélyhelyzet jegyében meghoznak. A tervek nyilván jó ideje megvannak, már csak a körítés kellett ezek bevezetéséhez. Hogy pontosan mit találtak ki, egyelőre nem tudni, azért megnéztük, mi jöhet szóba. Részben találgattunk, és valószínűleg nem minden tippünk jön be, de abból indultunk ki, hogy az elmúlt tizenkét évben olyat még nem láttunk, amikor Orbán Viktor kormánya valamit ne mert volna meglépni.
Kihirdették az Alaptörvény módosítását és mindjárt az az alapján bejelentett veszélyhelyzetet is
Mindkét jogszabály éjfélkor lép hatályba.
A parlamentben előbb alaptörvényt módosítanak, majd leteszik az esküt az új kormány miniszterei
A módisítás felhatalmazza a kormányt, hogy veszélyhelyzetet hirdessen a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is.
Hétfőn kezdi tárgyalni a parlament a Varga Judit-féle Alaptörvény-módosítást
Elkezdik megvitatni a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdéseket is.
Varga Judit: „A felelős cselekvés szabadságát” adja az újabb Alaptörvény-módosítás
Az erős választási felhatalmazástól a rezsicsökkentés és a családok védelmén át a humanitárius célokig sok mindenre hivatkozott Varga Judit igazságügyi miniszter a Parlamentben, amikor a tizedik Alaptörvény-módosítás szükségessége mellett érvelt. A lépés azonban inkább a május végén megszűnő járvány-veszélyhelyzet utáni rendeleti kormányzás fenntartását szolgálhatja. A vitában a DK túlhatalmat emlegetett, a KDNP brüsszelezett, a Jobbik bírált, a Momentum mást ajánlott, az MSZP visszaélést sejt.
Varga Judit benyújtotta az Alaptörvény tizedik módosítását
A kormány az orosz–ukrán háború miatt módosíthatja ismét az egykor gránitszilárdságúnak nevezett Alaptörvényt.
A gyakorlatban semmi szükség a csütörtökön bejelentett újabb Alaptörvény-módosításra, de politikailag jól eladható
Valós, objektív indoka nincs az Ukrajnában zajló háborúra hivatkozva frissen bejelentett újabb Alaptörvény-módosításnak, politikai indoka viszont annál több van. A kormány a reagálóképesség demonstrálása és az ellenzék megbélyegzése mellett folytathatja ugyanazt, amit az időközben kifulladó járvány-veszélyhelyzetre hivatkozva eddig is maximálisan kihasznált: a rendeleti kormányzást.
Van oka félnie Budapestnek Orbán negyedik kétharmadától
Átfogóbb alkotmánymódosításnak is megágyazhat a jogilag érvénytelen népszavazás. A kétharmados felhatalmazás az ellenzék utolsó bástyájának számító főváros átszabásához is legitimációt ad.