Albérlet-közvetítéssel vert át embereket egy banda Budapesten
Fejenként 240 ezer forintot csalt ki állítólagos albérletek hirdetésével egy banda Budapesten.
Fejenként 240 ezer forintot csalt ki állítólagos albérletek hirdetésével egy banda Budapesten.
Hetekig volt egyedül, étlen-szomjan egy 15 hónapos kutya, ugyanis gazdája otthagyta a tartozásokkal együtt tatabányai albérletében az ebet.
A Blikk összegezte a képviselőknek eddig bérelt irodák és szolgálati lakások szerződéseit, és egyelőre nem úgy tűnik, mintha olcsóbb lenne a kisebb parlament.
Drasztikusan emelkedtek az albérlet árak Budapesten az elmúlt évhez képest - számolt be az RTL Klub Híradója.
Ősszel mindig meglódul az albérlet-, kiadó lakás biznisz, érdemes utánanézni, miként lehet elkerülni a lesben álló adóhatóság akár milliósra rúgó bírságait.
Nem könnyű jó albérlethez jutni ma Budapesten, főleg nem a felsőoktatási szezon indulása előtt egy hónappal. Általános tendenciának tekinthető, hogy az utóbbi évek nyomott ingatlanpiaci helyzete miatt szűkös a kínálat, ráadásul mind többen – leginkább a fiatalok – dönthetnek úgy, hogy a lakáshitel helyett a bérlést választják.
Hamarosan elkezdődik a diákok albérlet keresési időszaka, miután csütörtökön nyilvánosságra hozzák a felsőoktatási felvételi ponthatárokat, és ilyenkor - átmenetileg - jelentősen élénkül a fővárosi és az egyetemi városok bérlakás piaca.
Összesen kb. 150 millió forintot költ az állam az országgyűlési képviselők lakhatására: 120-180 ezer forintokért bérelnek nekik olyan budapesti lakásokat, amelyek nem lehetnek nagyobbak 50 négyzetméternél.
A lakáskiadás első ránézésre, sőt, másodikra is jobbára problémamentes bevételi forrás, többnyire elég néhány egyszeri apróbb beruházás, aztán csak szélesre kell tárni a bankszámlát, jöhet a pénz. Pedig nem, a veszélytelennek bérlés tűnő egy csomó csapdát rejt, nagyot is lehet bukni. Az Adózóna mutatja, miért.
Az önkormányzati lakások bérleti jogát több millió forintért árulják magánszemélyek és ingatlanirodák, akik formálisan ingatlancserét ajánlanak, de valójában készpénzt kérnek, s kihasználják a törvény adta kiskapukat – írja a Magyar Nemzet.
Németországban bevezetik jövőre az úgynevezett lakbérféket, amely a kormányzati számítások szerint csaknem egymilliárd euróval csökkenti a lakásbérleti költségeket. A német sajtóban pénteken ismertetett jogszabálytervezet legfőbb pontja, hogy a tulajdonos vagy ingatlankezelő bérlőváltáskor legfeljebb 10 százalékkal emelheti a kezdeti bérleti díjat a helyben jellemző átlagos lakbér fölé.
A felsőoktatási felvételi ponthatárokat csaknem egy hónapja kihirdették, ami egyben az egyetemisták, főiskolások albérlet-keresési rohamának is kezdete. Idén is a fő szempont az ár mellett továbbra is az egyetem közelsége, illetve a jó közlekedés. Az Otthon Centrum szerint a diákok – főleg a magyarok – kisebb, 2-4 fős lakóközösségeket alkotnak, hogy a rezsit minél több részre eloszthassák. Ennek megfelelően a nagyobb, 2-4 szobás albérleteket keresik. Budapesten átlagosan 35 ezer forintot hajlandóak fizetni szobánként a 3-4 fős csoportok tagjai, míg vidéken ez az összeg 26 ezer forintot tesz ki.
A saját lakás az egyik legrosszabb befektetés, növeli a munkanélküliséget, elnyújtja a munkába járással töltött időt, ráadásul az ingatlanpiac gyakran összeomlik, maga alá temetve a lakástulajdonosok egy jelentős részét. Legalábbis egy elemzés erre a következtetésre jut.
Gödöllőn a legolcsóbb a lakásbérlet az egyetemi városok közül.
Egy második kerületi lakóparkban él albérletben Schmitt Pál volt köztársasági elnök – írja a Blikk. A lakás lányai otthonának szomszédságában található. A parkot kőfal és biztonsági rendszer védi, bejutni elektromos kapun keresztül lehet.
Előzetes letartóztatásba helyeztek csütörtökön egy 39 éves férfit, aki a gyanú szerint megölt egy 23 éves lányt október 29-én Győrben. A férfi hétfő éjszaka, két hónap bujkálás után került rendőrkézre, és a kihallgatásán beismerő vallomást tett – közölték a rendőrségtől csütörtökön.
Megfontoltabbá, körültekintőbbé, kockázatkerülőbbé váltak a magyarok a hitelválság miatt. A Lakásfókusz felmérése azt mutatja, hogy a devizahitelesek nagyobb része másféle módon oldaná meg lakáskérdését. Alapvetően forintban adósodnának el, illetve sehogy, hanem bérelnének.
Forinthitel, kisebb lakás, albérlet – ma már ezeket választanák a bajba került devizahitelesek. A fizetési nehézséggel valaha szembesült adósok 31 százaléka forinthitelt venne fel, 20 százalék a vásárlás helyett a bérlés mellett döntene, 12 százalék pedig kisebb lakásba költözne.
Csalás miatt körözik azt a fiatal férfit, akit korábban a barátnőjével együtt eltűnés miatt kerestek a rendőrök. A fiatalok búcsúlevelet írtak, és szeptember 10-én elhagyták közös szegedi albérletüket.
A devizahitelesek a fizetési nehézség esetén gyakorlatilag csak két megoldást ismernek: az árfolyamgátat és a fizetési átütemezést a bankkal történő megállapodás alapján. Az adósokat rövid távú szemlélet jellemzi, az olyan, hosszú távon is megnyugtató megoldások, mint a kisebb ingatlanba költözés, vagy az albérlet, nem részei a köztudatnak.