Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Forinthitel, kisebb lakás, albérlet – ma már ezeket választanák a bajba került devizahitelesek. A fizetési nehézséggel valaha szembesült adósok 31 százaléka forinthitelt venne fel, 20 százalék a vásárlás helyett a bérlés mellett döntene, 12 százalék pedig kisebb lakásba költözne.
Máshogy döntöttek volna a lakásvásárlásról a fizetési problémákkal valaha szembesült devizahitelesek, ha visszatekerhetnék az idő kerekét – derül ki a Lakásfókusz frissen ismertetett, lakóhely szerint reprezentatív felmérésből. Az ingatlanpiaci blog 500 devizahitelest kérdezett meg; a bajba került adósok 31 százaléka ma már forinthitelt venne fel, 20 százalék a vásárlás helyett a bérlés mellett döntene, 12 százalék pedig inkább kisebb lakást vásárolna, alacsonyabb összegű hitel felvételével, csak hogy ne kerüljön nehéz helyzetbe. A maradék 37 százalék ugyan kitartana a lakásvásárlás szándéka mellett, ám az időzítés tekintetében újragondolná terveit.
„Az, hogy a válaszadók ma már másként döntenének, azt mutatja, hogy tanultak a magyarok a hitelválságból: alacsonyabb lett a kockázatvállalási hajlandóságuk, és óvatosabbá, körültekintőbbé váltak döntéseikben” – mondja Csernok Miklós, a Lakásfókusz szakértője. A szakember szerint további pozitívum a felmérés eredményében, hogy egyértelműen látszik: a devizahitelesek felismerték a saját felelősségüket a helyzet kialakulásában, és többségük tisztában van azzal, hogy másképpen kellett volna cselekedniük.
„A kisebb lakásba költözés például számos nehéz helyzetben lévő hiteles számára nyújthat alternatívát, hiszen az ingatlanjuk értékesítésével sokuk letudhatná a tartozását, és a hitelcsapdából kimászva tiszta lappal kezdhetnének új életet” – mondja Csernok Miklós. A szakértő szerint a devizahitelesek ez irányú tudatosságának erősödésével egyre inkább felértékelődhet a valós megoldások súlya a fizetési gondokkal küzdő adósok által választott „menekülési útvonalak” között.
Ezt látszik alátámasztani a Lakásfókusz felmérésének az a része is, amely arra kereste a választ, hogy az adósok mennyire tartják célravezetőnek a kérdezőbiztosok által felsorolt lehetőségeket. E téren ugyanis az ingatlan értékesítését magában foglaló megoldásokat nagyságrendileg hasonlóan célravezetőnek értékelték az adósok, mint az általuk leginkább ismert fizetési átütemezést és végtörlesztést. Az egytől-ötig terjedő skálán a legcélravezetőbb megoldásnak a bankkal történő fizetési átütemezést tartották a válaszadók 3,13 pontos átlaggal, míg a legalacsonyabb átlagot a rokonok, barátok, ismerősök anyagi segítsége kapta 2,13-as osztályzattal. Az árfolyamgát 2,93-as pontszámot kapott, a kisebb ingatlanba költözés 2,59-et, az albérlet pedig 2,25-öt.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A kamatcsökkentést követően megugrott az érdeklődés a Széchenyi Kártya Max Plusz beruházási hiteltermékei iránt.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.