Orbán Viktornak csak fél szívvel kéne hallgatnia a gazdaságfejlesztési miniszterére. "Magyarországot megérteni" címmel jelent meg Werner Patzel könyve. Előkerült a migrációs kártya a lengyel választási kampányban. Csak óvatosan a Svájcban működő orosz kémekkel. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Az ukrajnai válság elhúzódása is közrejátszik abban, hogy csökkenőben van Oroszország balkáni befolyása. A legfontosabbnak számító szövetséges, Szerbia pedig lassan ugyan, de érezhetően elindult a Nyugat irányába.
Viszonylag alacsony, 40 százalék körüli volt a részvételi arány délután négy órakor a vasárnapi szerbiai parlamenti, elnök- és részleges helyhatósági választáson. Az érdektelenség részben azzal is magyarázható, hogy az előrejelzések szerint biztosra vehető a hivatalban lévő államfő, Alekszandar Vucsics és az általa vezetett Szerbiai Haladó Párt (SZNSZ) győzelme.
Furcsa videó készült a magyar miniszterelnökről és a szerb elnökről egy átadóünnepségen.
Alekszandar Vucsics szerb államfő cáfolta, hogy 1991-ben halállal fenyegetett volna meg egy horvátországi „áruló” szerb férfit. A vád egy olyan horvátországi tárgyaláson hangzott el, amelyen azok a szerb fegyveresek ügyében döntenek, akik 1991-ben háborús bűncselekményeket követtek el Glina térségében.
Egyik fél sem sietett megoldani a Szerbia és Koszovó határán kialakult konfliktust, a csetepaté ugyanis a pristinai és a belgrádi vezetőknek is kapóra jön, hogy odahaza újfent bizonyíthassák nacionalista hajthatatlanságukat.
Bebetonozta magát a hatalomba Alekszandar Vucsics szerb államfő, akinek azt is sikerült elérnie, amiről a diktátorként számon tartott egyik elődje, Szlobodan Milosevics csak álmodhatott: a parlamentben immár csak kormánypártiak ülnek.
Rendszeresen felmerül a nyugat-balkáni határok megváltoztatásának ötlete. Legutóbb állítólag Janez Jansa szlovén miniszterelnök kezdeményezte Bosznia felosztását és Nagy-Albánia létrehozását. Az érintettek tagadnak, az európai államok hivatalosan ellenzik a határok átszabását, de akadnak, akik támogatnák az ötletet.
Leginkább Donald Trump amerikai elnök Nobel-békedíjért folytatott kampányát szolgálta az a Washington által kierőszakolt szerb–koszovói alku, ami a valóságban végrehajthatatlan.
Évek óta nem látott agresszivitással estek egymásnak kedd este Belgrád belvárosában az újabb koronavírus-zárlat hírére feldühödött szerb tüntetők és a szabadjára engedett rendőrök. Bár az indok az volt, hogy Alekszandar Vucsics szerb államfő újra szigorú kijárási tilalmat vezet be Belgrádban, a háttérben sokkal többször van szó.
Az illetékes hágai ügyész háborús bűnök elkövetésével vádolta meg Hashim Thaci koszovói államfőt és a függetlenné vált egykori dél-szerbiai tartomány több vezetőjét. Ez megakaszthatja Szerbia és Koszovó párbeszédét.
A magyar miniszterelnök a Facebookon tett közzé egy képet.
Oroszország minden eszközzel igyekszik megakadályozni, hogy a volt Jugoszlávia még NATO-n és EU-n kívüli tagállamai a nyugati integráció tagjaivá váljanak. Ebben meghatározó szerep jut a Balkánon tevékenykedő orosz kémeknek.
Magabiztosan várhatja a jövő tavaszi parlamenti választást az Alekszandar Vucsics szerb államfő vezette Szerb Haladó Párt. Az ellenzéki egység megbomlott, a médiumok többsége kormányhű kezekben van, és a külföld is Vucsics mellett áll.
Csak figyelemelterelésként helyezte teljes harckészültségbe a hadsereget Alekszandar Vucsics szerb államfő, aki keménykedéssel leplezi, hogy elengedni készül országa egykori déli tartományát, a függetlenné vált Koszovót.
Az uralkodó elit leépíti a demokratikus intézményrendszert, a közbeszerzések segítségével teletömi pénzzel a barátok és üzletfelek zsebét, s korlátozza a sajtószabadságot. Az ellenzéki pártok többsége pedig összefog, és négy hónapja hétről hétre úgy visz ki tízezreket tüntetni a főváros és a vidéki települések utcáira, hogy nem kerülnek elő a pártzászlók, a tüntetések között pedig nem ekézik egymást a tisztességes választásokat követelő pártvezetők. Ez Szerbia, 2019 tavasza.
