A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Megoldódhat vagy legalábbis jelentősen enyhülhet az európai elektromosautó-ipar legégetőbb gondja, ha – a múlt hét végén elfogadott szándéknyilatkozatnak megfelelően – 2028-ban megkezdődik a kelet-szerbiai Jadar folyó völgyében talált lítiumkincs kitermelése. A jelenleg ismert legnagyobb európai lelőhelyről ugyanis évente 58 ezer tonna nyersanyagot lehet felszínre hozni, s ez 1,1 millió villanyautó számára szükséges akkumulátor előállítását teheti lehetővé.
A stratégiai cikknek számító alapanyagot az európai gyártók eddig elsősorban Kínából szerezték be, ám Peking gondosan ügyelt arra, hogy olyan feltételekkel exportálja a nyersanyagot, ami lehetővé teszi, hogy gyártói folyamatosan vezető szerepet játsszanak az iparágban. Ha a termelés beindul, a jelenlegi európai igények kilencven százalékát fedezhetik Szerbiából.
Aleksandar Vucic szerb államfő – kiváló taktikai érzékkel – éppen a kínai protekcionizmusra építve dolgozta ki azt a taktikát, amellyel rögtön két legyet ütött egy csapásra. Közölte ugyanis, hogy a loznicai lelőhelyről nem adnak el lítiumot Kínának, s elsőbbséget élvez a projektbe a fő kitermelő, az ausztrál Rio Tinto bányavállalat mellé beszálló német Mercedes-Benz, Volkswagen, illetve a Peugeot-t, a Citroënt, az Opelt, valamint a Chryslert is gyártó nemzetközi Stellantis holding. „Lojálisak vagyunk Európához, az EU-nak szüksége van a lítiumra, és mi mélyíteni akarjuk az unióhoz fűződő kapcsolatainkat” – mondta Vucic a megállapodás aláírása előtt. Szavai szerint Szerbia stratégiai partnerségre törekszik Európával az elektromos járművek gyártásában.
