Az új alaptörvény kapcsán felmerült a választójog korhatárának 18-ról 16 évre csökkentése, illetve a gyerekek után is járó voksolási lehetőség. Ezekről a kérdésekről mondta el véleményét az alkotmányjogász.
A fordításból - mely az Európai Parlament néppárti frakciójának nyilvános meghallgatására készült - kimaradt például a nemzeti hitvallás - írja a Népszabadság.
Az emberek nem új alkotmányra vágynak, hanem súlyos gondjaik megoldására. A közbiztonság a nagy ígéretek ellenére tovább romlik, a közmunkaprogramok csökkentésével folyamatosan nő a szegénység, a polgárok jogait pedig korlátozták – hangzott el a kazincbarcikai „első részországgyűlésen”, amelyről az 52 fős MSZP képviselőcsoportból csak néhányan hiányoztak. Kolláth György alkotmányjogász – saját stílusában – az új alkotmánytervezetet szedte ízekre.
Nem felel meg a szakmai követelményeknek az alkotmányba beiktatni tervezett szabály az államadósság csökkentéséről - vélik a HVG-nek készített elemzésükben a megszűnt Költségvetési Elszámolások Szakértői Testületének volt munkatársai.
A Fidesz által javasolt alkotmánytervezet preambuluma a Magyarország náci megszállásával kezdődő negyvenhat évet a magyar történelmen belüli idegen testként kezeli. Az 1944. március 19-i határvonal jogosságáról kérdeztünk fideszes politikusokat.
Az új alkotmány preambuluma, a Nemzeti hitvallás patetikus, már-már imádságos hangulatban szól a magyar nemzet tagjait összekötő értékekről. A szövegezők minden bizonnyal elhatározták, hogy – merítve az európai preambulumok széles eszköztárából – összefoglalják mindazt, hogy mit jelent és mitől jó magyarnak lenni, mire lehetünk büszkék történelmünkből. Ugyanakkor a preambulum kinyilvánítja az 1989-es alkotmány érvénytelenségét, ami felettébb furcsa, hiszen éppen ennek alapján folyik maga az alkotmányozás – állapítja meg a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
Rubovszky György kereszténydemokrata politikus szerint Sólyom László álláspontja, miszerint nem szerencsés, ha csupán a kormánytöbbség dönt egy új alkotmányról, ma úgy értelmezhető, mint ami szembe megy a népakarattal.
A Fidesz frakcióvezetője szerint az MSZP és az LMP képviselői történelmi hibát követnek el azzal, hogy nem vesznek részt az alkotmányozás folyamatában. Lázár János erről vezérszónoki felszólalásában beszélt a Fidesz-KDNP új alaptörvényre vonatkozó javaslatának általános vitájában kedden a parlamentben.
Szili Katalin szerint az új alkotmány csak akkor lesz képes betölteni a szerepét, a nemzet alaptörvénye lenni, ha széles társadalmi támogatottságon nyugszik, és nem szűk elit magánügye csupán.
Az Országgyűlés elnöke szerint gyakorlatilag újjá kell építeni Magyarországot: tabuk és mismásolás nélkül, de higgadtan és tárgyilagosan felül kell vizsgálni mindazt, ami a rendszerváltoztatás kezdete óta jött létre, illetve amit az azt megelőző korszakból hoztak magukkal.
Az LMP szerint nincsenek meg a demokratikus alkotmányozás feltételei. "Öt hét alatt komikus alkotmányt kodifikálni. A kérdőívezés önmagában egy burleszk, az állampolgárok megszégyenítése" - mondta Shiffer András, az LMP frakcióvezetője a Klubrádióban.
Harrach Péter szerint az új alkotmányról szóló normaszöveg több apró módosítására és néhány kiegészítésre lesz még szükség, pontosításra szorul például a tanítás szabadságáról szóló szövegrész, és szerepelhet az alaptörvényben a tényleges életfogytiglan kiszabásának lehetősége is - írta a Magyar Nemzet hétfőn.
Aki magyar állampolgár annak sem a választójogát, sem választhatóságát nem lehet kétségbe vonni - szögezte le a határon túli magyarok szavazati jogával összefüggésben Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a HírTv Kontraszt című műsorában vasárnap este. A KDNP elnöke közölte azt is, hogy nem tartja indokoltnak csökkenteni az alkotmányozás időkeretét, azért mert az MSZP és az LMP nem vesz részt benne.
A következő hetekben az MSZP-frakció csak a napirend előtti felszólalások, interpellációk és kérdések alatt lesz jelen a parlamentben, egyébként kivonulnak az ülésteremből.