Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A vagyonadó alkotmányosságát - mint azt a hvg.hu megírta - már Angyal József az Adózóna okleveles adószakértője is megkérdőjelezte egy hónappal ezelőtt. Azt nehezményezte, hogy a jelenlegi – júniusban elfogadott – vagyonadóról, s ezen belül az ingatlanok adóztatásáról rendelkező jogszabály a forgalmi érték fogalmát nem határozza meg egyértelműen, így jogbizonytalanságot teremt, vagyis alkotmányellenes. A részletes érvelését elolvashatja itt)
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint problémát okoz a forgalmi értéken alapuló adóalap meghatározásában, hogy a törvény semmilyen fogódzót nem ad sem az adóalany, sem az adóhatóság számára egy adott ingatlan tényleges forgalmi értékének meghatározásához. Ugyanakkor adóbírsággal és késedelmi pótlékkal rendeli szankcionálni, ha a bevallásban az adózó - akár tévedésből is - a forgalmi értéket, ezáltal az adóalapot 10 százaléknál nagyobb eltéréssel adja meg. "Az adóhatóságnak a törvény gyakorlatilag korlátlan mérlegelési jogot biztosít, az adóalap meghatározásának bizonytalan volta ezért súlyosan sérti a jogbiztonság követelményét" - tartalmazza az ombudsman alkotmánybírósági beadványát ismertető közlemény.
Szabó Máté úgy látja: komoly aggályokat vet fel, hogy az adóalany akkor is köteles bevallást tenni, ha álláspontja szerint lakóingatlanjának tényleges forgalmi értéke nem haladja meg a mentességi határt jelentő 30, illetve 15 millió forintot. Az ombudsman kifogásolta azt is, hogy a törvény rendelkezései a mentességet kizárólag az ingatlan értékéhez kötik és nincsenek figyelemmel arra, az adott ingatlannak hány tulajdonosa van. Így egy nagyobb értékű ingatlan kisebb arányú résztulajdonosa adófizetésre kötelezett lehet, szemben egy olyan adóalannyal, aki azonos értékű tulajdonnal rendelkezik egy kisebb, már mentességet élvező ingatlanban.
Az országgyűlési biztos álláspontja szerint nagycsaládosokat hátrányosan érintő, diszkriminatív helyzetet teremtett az a szabályozás, amely a kisebb létszámú háztartások kisebb méretű és ezáltal alacsonyabb értékű, de magasabb komfortfokozatú lakóingatlanját mentesíti az adó alól, ugyanakkor a nagyobb család indokolhatóan nagyobb méretű és így sok esetben nagyobb forgalmi értékű lakóingatlanját adókötelessé teszi.
Mint írják, a jogszabályok hatályba lépésével kapcsolatban alkotmányos követelmény, hogy a jogalkotó biztosítson megfelelő időt az alkalmazására való felkészülésre. Az esetek döntő részében a korábbi szerződéskötéskor nem ismerhették és ezért nem is vehették számításba az új adó bevezetéséből fakadó jövőbeli kötelezettségeket azok, akiknek az ingatlanját több évtizedes banki kölcsönnel finanszírozták, vagy akiknek az ingatlanja lakáscélú állami támogatással, kölcsönfelvétellel összefüggő elidegenítési tilalom alatt áll.
Ma Magyarországon igen sok olyan család van, amely kölcsönfelvétellel finanszírozta nagyobb értékű - mentességet nem élvező - lakóingatlanjának megvásárlását, jövedelme, finanszírozási helyzete azonban annyira feszített, hogy nem tud vállalni egy évi közel 100 ezer forintos vagy azt meghaladó új adóterhet. Még nehezebb a helyzete azoknak a nyugdíjasoknak, akik életjáradéki szerződés alapján ruházták át ingatlanjukat egy ezzel foglalkozó vállalkozásra vagy magánszemélyre - áll a közleményben.
