szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az ideiglenes kirgiz kormány elkészítette, és hétfőn - alig húsz nappal hatalomra jutása után - országos vitára bocsátotta az ország új alkotmányának tervezetét.

Az alaptörvény elfogadásáról június 27-én népszavazás dönt, az első, az új alkotmány alapján megtartott parlamenti választás pedig október 10-én lesz. A 10 fejezetből és 110 cikkből álló alkotmány szerint az állam és annak szervei az egész társadalom, és nem annak valamely része szolgálatában állnak. A népnek semmilyen része, semmilyen egyesülés vagy személy nem sajátíthatja ki a hatalmat.

A tervezet szerint az ország államnyelve a kirgiz, az orosz pedig a hivatalos nyelv rangjára emelkedik. Kirgizisztánban a föld, az ásványkincsek, a légtér, a vizek, az erdők, a növényzet, az állatvilág és más természeti erőforrások az ország tulajdonát képezik, és legelők, amelyek a kirgiz gazdaság egyik oszlopát jelentő állattenyésztés szempontjából igen fontosak, nem kerülhetnek magántulajdonba.

Megtiltják a katonai szerveződéseket

Az új alkotmány kimondja, hogy semmilyen vallás nem emelkedhet államvallás rangjára, és nem lehet kötelező. Tilos katonai jellegű szerveződéseket létrehozni, és nem működhetnek az országban külföldi politikai pártok, vallási és egyházi szervezetek. Az államfőt az alkotmány szerint öt évre választanák, és ugyanaz a személy kétszer egymás után nem töltheti be a tisztséget.

A népszavazáson résztvevőknek választaniuk kell, hogy 120 vagy 105 tagú parlamentet akarnak. A parlamentbe jutás küszöbe 5 százalék, és bármilyen eredményt ér is el egy politikai párt a választáson, a nagyobb parlament esetében legfeljebb 65, a kisebb esetében pedig 60 képviselője lehet. Miniszterelnököt az a párt jelölhet, amelyik abszolút többségre tesz szert a parlamentben, s ha nincs ilyen, akkor az államfő egy általa megnevezett pártnak ajánlja fel, hogy hozzon létre parlamenti többséget, s válasszon kormányfőjelöltet.

Kiadták az őrizetbe vett volt belügyminisztert

Eközben az orosz hatóságok őrizetbe vették és kiadták Kirgizisztánnak az ország volt belügyminiszterét - jelentette be a biskeki kormányzat. Megfigyelők szerint az intézkedés azt jelzi, hogy Moszkva erőteljesen támogatja az ország új vezetését. Kurmanbek Bakijev, a megbuktatott kirgiz elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy eltávolításában szerepe lehetett Oroszországnak.

Moldomusa Kongantijevet vasárnap vették őrizetbe. Hogy hol, azt hivatalosan nem közölték, de az orosz sajtó értesülései szerint Moszkvában.
    Edil Bajsalov, az új kormány személyzeti főnöke közölte, hogy Kongantijevet letartóztatták, és vizsgálat folyik ellene, egyebek mellett annak tisztázására, hogy milyen szerepe volt a Kurmanbek Bakijev ellen tüntetőkre leadott sortüzek elrendelésében.
    Április 7-én és 8-án a katonák a tüntető tömegbe lőttek, s legalább 85 embert megöltek.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Világ

Kirgizisztán: maradnak az amerikaiak a Manasz bázison

A kirgiz átmeneti kormány bejelentette, hogy meghosszabbítja a Manasz légi támaszpont amerikai használatáról szóló egyezményt, amely bázis alapvető fontosságú az Egyesült Államok afganisztáni hadműveletei szempontjából.

MTI Világ

Nem ismeri el lemondását a megbuktatott kirgiz elnök

A hatalomból kiszorított és Fehéroroszországba távozott Kurmanbek Bakijev szerdán Minszkben közölte, hogy nem ismeri el lemondását a kirgiz elnöki tisztségről, továbbra is a közép-ázsiai ország törvényes államfőjének tekinti magát. Közben az ideiglenes kormány bejelenette, hogy megtalálták Bakijev vagyonának egy részét.

MTI Világ

Minszkbe tart a megbuktatott kirgiz elnök

Két nappal azután, hogy Kazahsztánba szökött, Kurmanbek Bakijev megbuktatott kirgiz elnök médiajelentések szerint szombat reggel továbbrepült Fehéroroszországba. Minszkben hivatalosan cáfolták, hogy Bakijev a fehérorosz fővárosba érkezett volna.

MTI Világ

Lemondott a kirgiz elnök

Aláírta lemondólevelét Kurmanbek Bakijev, a múlt héten megbuktatott kirgiz elnök - közölte csütörtökön az átmeneti kormány egyik nevének elhallgatását kérő minisztere.