Antal Attila
Antal Attila

Seres Mária legutóbbi népszavazási kezdeményezésének bukása felhívja a figyelmet: Magyarországon a képviseleti demokrácia hézagainak pótlására ma már alkalmatlanok a közvetlen demokrácia hagyományos eszközei, többek között azért, mert a pártpolitika már oda is „betette a lábát”. Megújuló intézményekre lenne szükség, a külföldi példák is ezt sugallják- írja Antal Attila, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.

Magyarország húsz évvel ezelőtt kialakított alkotmányos berendezkedése a képviseleti demokrácia alapjain áll, amelyhez kiegészítő elemként csatlakoznak a közvetlen demokrácia intézményei (e kettősség megjelenik az Alkotmányban is: „A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.”).

Az akkor bevezetett közvetlen demokratikus intézmények (népszavazás, népi kezdeményezés) húsz év alatt jelentősen átalakultak. A rendszerváltó jogalkotás annak idején szokatlanul liberális, a nyugat-európai parlamentáris rendszerek megoldásain túlmutató népszavazási és népi kezdeményezési megoldásokat hozott létre. A legitimitását vesztett parlamenttel szemben ugyanis a népszavazás intézménye felértékelődött. Az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdések szinte teljes körében népszavazást lehetett rendezni. Ez azonban heves politikai és közjogi vitákat váltott ki.

Antal Attila

Az Alkotmánybíróság döntése nyomán 1998-ra kialakult e két intézmény jelenlegi, konszolidált formája: szigorodtak a népszavazás kezdeményezésének szabályai és bővült a népszavazásra nem bocsátható témák köre. A közvetlen demokrácia intézményrendszere (a képviseleti rendszert korrigáló mechanizmusként) ezzel kiszámítható mederbe kerülhetett volna – azonban az országos népszavazás gyakorlati alkalmazása miatt ez nem történt meg.

Már a rendszerváltó (a négyigenes és a köztársasági elnökről szóló) népszavazások is a politikai erők által dominált események voltak, ahol az igen-nem választás egyben párt-választást is jelentett (ezen túlmenően a referendum kezdeményezése, a kampány egy adott válasz mellet ugyancsak a pártpolitika dominanciájáról árulkodott). A „nemzetközi népszavazások” (NATO-, EU-népszavazás) alkalmával is kirajzolódtak a vélemények mögötti pólusok, de a politikai-közéleti fősodorban viszonylagos konszenzus alakult ki az euroatlanti integráció tekintetében. Azután, 2004-től kezdve, ismét előtérbe kerültek a „politikai népszavazások”: az egészségügyi közszolgáltatókról, a kettős állampolgárságról, valamint 2008-ban a három díjról tartott népszavazás esetében megint lehetett „győztes” és „vesztes” politikai erőkről beszélni. Nem meglepő tehát, hogy az országos népszavazás intézményét már a kezdet kezdetétől pártpolitikai célokra használták, ami egyben az intézmény civil jellegének hiányával, más esetekben elhalványulásával járt együtt. Ugyan ez elmondható a helyi népszavazásokról is. Csupán a népi kezdeményezések köre jelent viszonylagos kivételt.

A közvetlen hatalomgyakorlás azonban csak szűk értelemben azonosítható a népszavazással és a népi kezdeményezéssel. Tágabb értelemben ide tartozik minden olyan lehetőség, amikor a (civil)társadalom (akár formális, akár informális módon) beavatkozhat a politikai döntésekbe (megemlíthetjük a jogszabályok véleményezését, a közigazgatási eljárásban való részvételt, vagy akár a jogilag szabályozott lobbit is). A tág értelemben vett hazai közvetlen demokrácia fejlődése már a rendszerváltás előtt elkezdődött, sőt maga a rendszerváltás is ilyen civil gyökerekből táplálkozott (emlékeztetünk a civil környezetvédelmi mozgalmak tevékenységére). A közvetlen demokrácia intézményrendszerének leszorítása népszavazásra és népi kezdeményezésre, továbbá ezek pártpolitikai tartalommal való megterhelése miatt a közvetlen demokrácia nem képes betölteni feladatát: vagyis a képviseleti döntéshozás korrekcióját.

 

Penetráns pártpolitika (Oldaltörés)
Seres Mária. Kezdeményezése elbukott

A népszavazások és a népi kezdeményezések révén ugyan a társadalom szélesebb rétegei közvetlenül gyakorolhatják a közhatalmat, azonban ez illúzióvá válik, amint a pártpolitika direkt módon behatol a kezdeményezésekbe: ezzel a népszavazáson (mint kivételes eseményen) meghozott döntés nem különbözik egy (országos vagy helyi) választási szituációtól.

A közvetlen demokrácia egyéb formái viszont alkalmasak arra, hogy a politikaformálásban érdekelt civilek a döntéshozók szakmai partnerévé váljanak, anélkül, hogy a politikai pártok direkt módon befolyásolni tudnák a civil elképzelések kialakítását. A „bölcs laikusoknak” a politikai döntéshozatalba való bevonása mellett például a brazíliai Porto Alegre-ben sikerrel alkalmazzák a részvételei költségvetés technikáját. Ennek az a lényege, hogy a települési (tehát helyi szintű) költségvetés összetételét és arányait egy valamennyi lakos számára nyitott és átlátható, évente ismétlődő vita- és tervezési folyamat során határozzák meg, Az angolszász állampolgári tanácsban pedig a megvitatandó témákhoz önként jelentkező, „laikus” civileket keresnek és találnak, akik 3-4 napon keresztül vitatják meg az adott kérdést, közügyet. Hasonló a Dániában alkalmazott konszenzusos konferencia intézménye, ahol szintén a laikusok találkoznak és vitatkoznak a szakemberekkel. Azonos tőről fakadnak az USA-ban rendszeresen tartott városgyűlések, és az úgynevezett vitázó közvélemény-kutatások.

Egy esetleges jövőbeli alkotmányozás során érdemes lesz figyelembe venni a közvetlen demokrácia intézményeinek ellentmondásait: a többnyire a pártpolitika által befolyásolt népszavazások és népi kezdeményezések gyakran nem alkalmasak a társadalom szándékának megjelenítésére, a partnerként történő, direkt politikaformálásra pedig semmiképpen. Talán szükség lenne a képviseleti rendszeren nyugvó alkotmányos konstrukció alapjainak a felülvizsgálatára is.

Antal Attila

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Továbbra is óriási a választókedv – 2,1 millióan szavaztak 13 óráig

Továbbra is óriási a választókedv – 2,1 millióan szavaztak 13 óráig

Hivatalossá tették Karácsony Gergely főpolgármesteri győzelmét

Hivatalossá tették Karácsony Gergely főpolgármesteri győzelmét

Ötven százalék körüli részvétellel zárt az ország

Ötven százalék körüli részvétellel zárt az ország

Karácsony Gergely komoly tétekben fogadott a győzelemre

Karácsony Gergely komoly tétekben fogadott a győzelemre

Egy faluban már 100 százalékos a részvételi arány

Egy faluban már 100 százalékos a részvételi arány

Tizenkét településen sem tudtak polgármestert választani

Tizenkét településen sem tudtak polgármestert választani