Tetszett a cikk?

A Méltányosság Politikaelemző Központ és a hvg.hu „Mi legyen a preambulumban?” című kezdeményezése keretében az óév utolsó hetében a Szent Korona szerepeltetése melletti, illetve elleni érveket gyűjtöttük össze. A történelmi ereklyénk kapcsán kialakult vita erősen összekapcsolódott a Szent Korona-tannal és a történelem megjelenésével a preambulumban. Ezen a héten hazánk történelmi múltjának preambulumbeli szerepéről kérdezzük a hozzászólókat.

A Szent Korona(-tan) a preambulumban

Fontos leszögezni, hogy a hozzászólók többsége nem tett különbséget a Szent Korona és a Szent Korona-tan között. Ez rávilágít a kezdeményezés egészét végigkísérő fogalmi zavarokra is. Ahol mégis megjelent valamiféle eltérés, ott a Koronamint az állam egységét és történelmi múltunkat, valamint európaiságunkat megjelenítő jelkép szerepelt, ami  tiszteletre érdemes, és mint ilyennek, a preambulumban a helye. Eszerint „...a Szent Korona olyan szimbólum, amely kifejezi a magyar államiságot és az alkotmányos folytonosságot, a mindenkori hatalom korlátját, ilyen módon a szimbólumon túl is van jelentősége és közjogi valamint politikai relevanciája.

Bár az eredmények nem reprezentatívak, a hozzászólók többsége úgy gondolta, hogy – a Szent Korona történelmi szerepét elismerve – mára egy köztársaság alkotmányában nincs helye királyságra utaló jelképeknek. Igaz, azok között, akik elutasították a Szent Korona beemelését a preambulumba, alternatív álláspontként megjelent az a nézet is, mely a koronát tárgynak, legfeljebb ereklyének tekinti, és nem tulajdonít neki állami szerepet, vagy éppen megkérdőjelezi a Szent Korona eredetének történelmi hitelességét. „Teljesen felesleges, hogy az alkotmány előszavában vagy bevezetőjében szerepeljen a Szent Korona, mert Magyarországon nem királyság, hanem köztársaság van. A koronának az ékszertárban a helye.

Kiegyensúlyozott, semleges, csekély pártpolitikai aktualitásokkal rendelkező vita folyt az elmúlt héten. Ugyanakkor elválaszthatatlannak bizonyultak a Szent Koronától olyan kérdések, mint például Szent István király szerepe a történelemben. Annak kapcsán, hogy vajon inkább ártott, vagy használt a kereszténység felvétele hazánknak, újraindult az Istenről, az egyházról, valamint a keresztény-zsidó kulturális hagyományok szerepeltetéséről szóló vita is. A Szent Korona-tanból eredően pedig felvetődött Trianon, a revizionizmus, valamint hazánk történelmi sikertelenségének kérdése is. Így jutott el a párbeszéd napjainkhoz, és a rendszerváltás milyenségéhez.

Látható, hogy korábban feltett kérdéseinket sem lehet statikus módon, önmagukban megérteni, hanem kell hozzá történelmi múltunk vizsgálata, értelmezése és értékelése. Az elmúlt hetek bebizonyították azt is, hogy a hozzászólókat érdekli Magyarország történelme és azt valamilyen módon kapcsolatba hoznák a preambulummal. Mindezek fényében e héten hazánk történelmi múltjának preambulumbeli szerepére kérdezünk rá.

Történelem és preambulum

Az elmúlt hetekben a preambulum-projekt témái értékes vitákat generáltak. A diskurzusok között volt némi átfedés (amikor Isten preambulumbeli szerepére kérdeztünk rá, sokan a kereszténység kérdését feszegették, s a Szent Korona is hétről-hétre visszatérő elem volt), s ez természetesen nem véletlen. A három témakört összeköti hazánk történelmi múltja, pontosabban története, még pontosabban az erről alkotott és vallott felfogások ütközése. Egy ország múltja meghatározó eleme az alkotmányok előszavainak.

Megvizsgálva az Európai Unió tagállami alkotmányainak preambulumait, világosan láthatjuk, hogy a legtöbb írott alkotmány előszava bizony foglalkozik a történelemmel, illetve az elfogadásra kerülő alkotmányt történelmi távlatokba helyezi. E „történelmi preambulumokat” két szempont szerint csoportosíthatjuk.

Földrajzi szempont szerint egyrészt beszélhetünk a nyugat-európai államok történelmi preambulumairól (Portugália, Írország és Franciaország), másrészt a keleti és balti tagállamok történelemre utaló alkotmányos előszavairól (Szlovákia, Szlovénia, Lengyelország, Litvánia, Észtország, Csehország).

Tematikus felosztás szerint három típust különíthetünk el a történelemre való utalás szempontjából: tárgyilagos-függetlenségi, történeti-imádságos vagy vegyes preambulumok. A tárgyilagos-függetlenségi előbeszédek (ilyen például a francia, a portugál, az észt és a litván preambulum) az alkotmányozás szempontjából kiemelkedően fontos történelmi tényeket és eseményeket sorolják fel, s egyben legtöbbször az adott állam függetlenségének kivívása körüli tényekre utalnak. A portugál preambulum szerint: „1974. április 25-én, a Fegyveres Erők Mozgalom, a portugál nép hosszú ellenállására támaszkodva, annak mélyen gyökerező érzéseit megértve, megdöntötte a fasiszta rendszert”. A történeti-imádságos (vegyes) preambulumok az adott állam történeti tradíciót kapcsolják össze a kereszténységgel, s a vallást egyfajta történeti „kovásznak” tekintik. Természetesen ezek a preambulumok sem feledkeznek meg az állami függetlenségről, ugyanakkor ezt is szakrális keretbe ágyazzák. Az ír példa szerint „ mi, Írország népe, alázatosan elismerve kötelezettségeinket a mi Urunk, Jézus Krisztus iránt, aki átsegítette atyáinkat évszázados megpróbáltatásaikon, hálásan emlékezve hősies és lankadatlan küzdelmükre, hogy visszanyerjék nemzetünk jogos függetlenségét.” A lengyel preambulum a következő fordulattal él: „… hálás szívvel őseinknek munkájukért, a függetlenség eléréséért nagy áldozatokkal folytatott küzdelmükért, a nemzet keresztény hagyományaiban és egyetemes emberi értékekben megnyilvánuló kulturális gyökereinkért…”.

A hazai alkotmányozás folyamatában az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság a preambulum központi témájává avatná a történelmi múltat, méghozzá annak keresztény elemeit kiemelve: „méltassa ezeréves történelmi múltunkat, a kereszténység szerepét történelmünkben, történeti alkotmányunk értékeit és szerepét. (…) Utaljon továbbá a szabadság és a társadalmi szolidaritás eszméjére, és említse kiemelkedő szabadságmozgalmainkat is.” Vagyis az alkotmány-koncepció által vázolt preambulum jelen állás szerint – ha nem is imádságos jelleggel, de – leginkább a fenti vegyes (keresztényi-függetlenségi) jelleget öltené.

A preambulum és annak történelmi töltete kapcsán egyelőre sok a bizonytalanság. Egy dolgot azonban bizton állíthatunk: az új alkotmány preambuluma valamilyen formában kell, hogy foglalkozzék történelmi múltunkkal, s nem csupán azért, mert ez a kelet- vagy közép-európai hagyomány, s még csak azért sem, mert az alkotmány-előkészítők így akarják, hanem sokkal inkább azért, mert erre valós igény van a társadalomban (ezt tapasztalhattuk a preambulum-projekt elmúlt heteiben is). Mindez azt eredményezi, hogy az egyes témakörök (Isten, kereszténység) megítélést erőteljesen befolyásolják a különböző történelemszemléletek. E szemléletek összecsapása fogja majd eldönteni azt, hogy miként tekintünk a történelemre: olyanként, ami elválaszt, vagy olyanként, ami összefog mindannyiunkat. Nem arról van tehát szó, hogy az alkotmány patikamérlegén kell megméretni az egyes történelmi utalásokat, és arról sem, hogy a történelemnek egyfajta kilúgozott (mindenkinek megfelelő) rögzítése szükséges. A múlt említése (mely bőven többet kell, hogy jelentsen a Szent Korona-dilemmánál) nem lehet ok nélküli tehát: a történelmi utalások sokkal inkább a jelennek, és még inkább a jövőnek szólnak. Ahogyan a jövőnek szól maga az alkotmány is.

Véleményét a kérdésben itt mondhatja el.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Masha Gessen: "Orbán is elbukott 4 év után, az USA mindössze le van maradva”

Masha Gessen: "Orbán is elbukott 4 év után, az USA mindössze le van maradva”

Nem mond le az újpesti jobbikos, aki orosz pénzen repült Afrikába választást megfigyelni

Nem mond le az újpesti jobbikos, aki orosz pénzen repült Afrikába választást megfigyelni

Gulyás: A kormány nyitott arra, hogy az olimpikonok soron kívül kapjanak oltást

Gulyás: A kormány nyitott arra, hogy az olimpikonok soron kívül kapjanak oltást