A liberális Der Standard értékelése szerint a magyar alkotmánytervezet elfogadásával "megteremtik a lehetőséget arra, hogy az európai uniós tagállamot autokráciává alakítsák át". A lap budapesti tudósítója, Kathrin Lauer beszámolt a tervezet elleni budapesti tüntetésekről. Idézte Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök szavait, miszerint Orbán Viktor "egyeduralomra tör", és hogy más bírálatok szerint a szöveg átláthatatlanul gyors eljárásban született.

Liberális alkotmányjogászok mindenekelőtt két eszközt emelnek ki mint a Fidesz hatalmának bebetonozására alkalmasakat - írta. A Költségvetési Tanács "vétójával gyakorlatilag bármikor érvénytelenítheti" a parlamentben elfogadott költségvetést, s a köztársasági elnök feloszlathatja a parlamentet, ha március 30-ig nem fogadja el az az évi költségvetést. A Fidesz ezzel bármely következő kormány kezét megkötheti - vélekedett a szerző. Az államfőt és a költségvetési tanácsot is a Fidesz "kontrollálja", és mindkettő hivatali ideje túlnyúlik a jelenlegi törvényhozási cikluson - tette hozzá.

A sarkalatos törvények révén a Fidesz olyan szabályozást hozhat létre, amelyet többé nemigen lehet megváltoztatni, mert aligha tűnik valószínűnek, hogy valaha újra kétharmados többséget szerezzen egy párt - írta. Emellett "katasztrofálisnak számít" az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítése - fogalmazott. "Jogászok rámutatnak, hogy diktatúrák is ígérnek jogokat papíron, de nem biztosítanak eszközöket érvényesítésükhöz" - tette hozzá.

Ugyancsak jogászok megjegyzik, hogy a preambulumban Isten, király, kereszténység, korona és az ezeréves magyar történelemre való büszkeség jogilag kötelező zsinórmértékként szerepelnek. A Nemzeti Hitvallás emellett "egy közelebbről meg nem határozott" történelmi alkotmányra hivatkozik. "Nem világos, hogy a most elismert jogi hagyományhoz hozzátartoznak-e a náci időszak zsidótörvényei is" - írta a Der Standard. A Profil című hetilap tudósítója, Gregor Mayer azt írta, az ellenzék részvétele nélkül, "nagy sietséggel és szükségtelenül" fogadják el az új alkotmányt.

A szöveg bevezető részéről írva úgy fogalmazott, a Szent Korona Magyarország alkotmányos állami folytonosságának és a nemzet egységének megtestesítőjeként való szerepeltetése "a jobboldali radikálisok és a revizionisták által elhasznált Szent Korona-tanra" való utalás. A nem jobboldali és nem klerikális magyarok számára "a kereszténység nemzetmegtartó erejére" való hivatkozás is elfogadhatatlan - állt a cikkben.

De a "nacionalista-keresztény hűhó" mögött - írta - egy olyan alkotmányszöveg rejtőzik, amely radikálisan szakít az 1989-es demokratikus átmenet szabadelvű felütésével. Idézte Kis János filozófust, aki szerint a szöveg "az egyéni jogokról úgy beszél, mintha azok attól függenének, hogy az ember teljesíti-e a társadalommal szembeni kötelességét". "Orbán antiliberalizmusa, amely már a nemzetközileg is vitatott, a kötelességeket hangsúlyozó médiatörvényt is átitatta, teljes egészében érvényesül itt" - írta a szerző.

"De a tulajdonképpeni ördög a részletekben rejlik" - vélekedett. Kiemelte, hogy az alkotmánybíróság jogköreit szűkíti az alkotmánytervezet, fontos tisztségek betöltőinek hivatali idejét kilenc, illetve 12 évben állapítja meg. Ezeknek a tisztségeknek a jelenlegi viselői "frissen kinevezett és hű Fidesz-pártkatonák" - tette hozzá. Az alkotmánytervezet fontos adó-, illetve nyugdíjtörvényeket kétharmados törvény rangjára emel, s egy "új költségvetési bizottság, amelynek a tagjai hosszú ideig vannak hivatalban" megvétózhatja a költségvetést.

Még ha a Fidesz a következő választást el is veszíti, a következő kormánynak - hacsak nem lesz kétharmados többsége - nagyon szűk mozgástere lesz. A választások veszélyes elértéktelenítése fenyeget - írta a Profil tudósítója.