szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az új magyar alkotmányról közölt interjút Prőhle Gergellyel, a külügyminisztérium helyettes államtitkárával hétfőn a Deutschlandfunk rádióállomás.

Az interjú bevezetőjében az új alaptörvény szükségességét firtató kérdésre válaszolva Prőhle Gergely emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi alkotmányon még az 1949-es dátum szerepel. A rendszerváltáskor - 21 évvel ezelőtt - azt csak módosították, ráadásul a módosítást még egy olyan parlament hajtotta végre, amelyet nem demokratikusan választottak. A módosítások természetesen lehetővé tették a jogállam kiépítését, de ennek ellenére egy új alkotmány kidolgozása mindig is a politikai elitek célja volt. Ezért azóta valamennyi kormány kísérletet tett egy új alaptörvény megszövegezésére. A jelenlegi parlamenti többségi viszonyok mindezt most lehetővé lehetővé tették - hangsúlyozta a helyettes államtitkár. 

Az interjút készítő Jürgen Liminski arról kérdezte a helyettes államtitkárt, vajon az alkotmányozással kapcsolatban érdekelte-e a kormányt a külföld véleménye. "Természetesen igen. És nem véletlen, hogy a kormány a velencei bizottsághoz fordult" - jelentette ki Prőhle Gergely, utalva arra, hogy a készülő új alkotmányról Budapesten, de külföldön is számos konferenciára került sor. "Az igazság az, hogy az új alaptörvényről sok hamis hír terjedt el" - fogalmazott a külügyminisztérium vezető politikusa, hozzátéve: "Úgy vélem, az a tervezet, amely hétfőn minden valószínűség szerint elfogadásra kerül, nem tartalmaz semmifajta aggodalomra okot adó dolgot." 

A helyettes államtitkár szerint az alkotmány szövegét összeegyeztették a Lisszaboni Szerződéssel és más uniós alapszerződésekkel is. Sőt - mint utalt rá - az EU alapjogi chartáját az új alaptörvény részben át is vette. Az ellenzékkel való párbeszéd és a népszavazás elmaradását firtató kérdésre válaszolva Prőhle Gergely "nehéz ügyről" beszélt, amit - mint hozzátette - "a médiatörvény során is észleltünk."

"Az európai közvélemény és természetesen a magyarországi ellenzék is rendkívül nehezen veszi tudomásul, hogy Magyarországon egy demokratikus választás eredményeként egy ilyen nagy demokratikus többség jött létre." A helyettes államtitkár szerint ezért tulajdonképpen nem lehet tudni, hogy a megfogalmazott bírálat mikor szakszerű, illetve mikor kerül sor olyan kritika megfogalmazására, amely a pártpolitikai hovatartozást kívánja a szakszerűség köntösében felszínre juttatni."

A helyettes államtitkár emlékeztetett arra is, hogy sok európai országban az új alkotmányt nem népszavazással szentesítették és arról nem is kell referendumot tartani. Úgy vélekedett, hogy a demokratikus eljárás Magyarországon is biztosított volt. Felhívta a figyelmet, hogy a lakosság megkérdezésére Magyarországon is sor került, és az egészében véve bizonyította, hogy az emberek mit gondolnak az alaptörvényről. Cáfolta azokat az ellenzéki vádakat, amelyek szerint az alkotmány nem legitim, és emlékeztetett arra is, hogy a három ellenzéki párt közül kettő "bel- és pártpolitikai okokból" nem vett részt az alkotmányozás folyamatában. Reményét fejezte ki, hogy az új alaptörvény eléri célját, és erősíti a rendszerváltásba vetett hitet, valamint a hitet abban, hogy Magyarországon jól működik a demokrácia.
 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!