szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A Történelemtanárok Egylete (TTE) aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az alkotmány kimunkálása során elmaradt a széleskörű szakmai és társadalmi vita, az erre biztosított idő igen korlátozott volt, ezért a szükséges szakmai és társadalmi egyetértés nem jöhetett létre.

A szervezet az MTI-hez hétfőn eljuttatott állásfoglalásban azt írta, hogy az alkotmány akkor teljesítheti funkcióját, akkor lehet tartós, ha a társadalom meghatározó csoportjainak, erőinek egyetértésével jön létre. Meggyőződésük szerint a magyar történelem egyes eseményeinek, korszakainak, személyeinek értékelése a történettudomány feladata. Helytelenítik, hogy ezekről jogszabály, különösképp az alkotmány rendelkezzék.

Elfogadhatatlannak tartanák - folytatták -, ha több mint két évtizeddel a rendszerváltás után a történelem egyes személyeinek, eseményeinek, korszakainak, korszakhatárainak alkotmányba foglalt minősítése, meghatározása révén újra politikai, ideológiai korlátja lehetne a történelmi kutatásnak, a szakmai közbeszédnek, a történelemtanításnak.

Nehezen értelmezhető a TTE számára a történeti alkotmányra való hivatkozás (a preambulumban - a Nemzeti Hitvallásban, továbbá az Alapvetésben), és különösképp abszurdnak tartják, hogy ezt nem csupán előzménynek, hanem a jelképes tartalmon túlmenően jogi érvényűnek is tekintik - írták.

Az Országgyűlés hétfőn fogadhatja el a kormánypártok által előterjesztett alkotmányjavaslatot, amelyhez a parlamenti képviselők kétharmadának igen szavazatára lesz szükség. Az MSZP és az LMP várhatóan nem vesz részt a határozathozatalon; a Jobbik korábban azt közölte, hogy nem szavazza meg az új alaptörvényt. Az új alaptörvényt hétfői elfogadása esetén Schmitt Pál köztársasági elnök várhatóan április 25-én, húsvéthétfőn, ünnepélyes keretek között írja alá.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!