A kormány vélhetően nem számít közeli megoldásra az uniós pénzek ügyében. Erre utal a befektetések kamatára kivetett új adó, valamint az is, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter gazdasági önellátás szükségességéről beszél.
2024-ben is maradnak az adókedvezmények, beleértve a sporttaót, összesen 2 ezer milliárd kiesést okozva. A lyuk akkora, hogy a különadók sem képesek betömni. Közben az államadósság 2024 végére 57 ezer milliárd forintra nő, az adósságfinanszírozás pedig brutálisan megdrágul, 2024-ben a kiadások tizedét az államadósság viszi el.
A kormányzati intézkedések visszafogják a háztartások fogyasztását, az inflációt pedig növelik – ezt az eredményt dobta a Pénzügyminisztérium előrejelzési modellje. A kormány célja a gazdasági növekedés erősítése a beruházások támogatásán keresztül. Az államháztartás már most pocsék helyzetben van, a Fidesz által kialakított adó- és nyugdíjrendszerben a lehető legrosszabb csillagállás valósult meg: magas az infláció, magasak a kamatok, de lassú a gazdasági növekedés.
Épp csak bevinné a költségvetési hiányt a kormány az uniós limit alá 2024-ben. Az államadósság a vártnál jobban csökken, de jórészt csak azért, mert az infláció felfújja a számszerű GDP-t. A magas kamatok miatt rengeteget kell az államháztartás finanszírozására költeni.
A gyerekesek szja-visszatérítése és az elmaradt uniós folyósítások közel 2 ezer milliárd forintos lyukat ütöttek az állam számára a bevételi oldalon 2022-ben. Eközben a kiadások elszálltak, plusz százmilliárdokat vittek el egyebek mellett a kiszervezett egyetemek, az államadósság megdrágult finanszírozása, a 13. havi nyugdíj. Végül a pénzforgalmi hiány másfélszerese lett az előirányzatnak.
A Költségvetési Tanács értékeléséből kiderült, hogyan akarja a kormány az Országgyűlést megkerülve, rendeleti úton átszabni a jövő évi költségvetést.
A bor nem alkohol, hanem kultúra – mondta a borkormánybiztos.
Nagyon nem úgy alakult a 2021-es költségvetés, ahogy a költségvetési törvény szerint kellett volna, még a sarokszámok sem stimmelnek, a hiány duplája a tervezettnek, a kiadási oldalon 17 százalékos az eltérés.
A világpiaci energiaárak emelkedése 1600 milliárd forint pluszkiadást jelentett volna az államnak – ha a kormány tényleg megvédi a rezsicsökkentést. A költségvetés alakulása köszönő viszonyban sincs a költségvetési törvénnyel, a kiadások 2700 milliárddal haladják meg a tervezettet, a bevételek 2545 milliárddal. Az adóbevételeket a magas infláció, a béremelések és az adóemelések pörgetik. A pénzforgalmi hiány év végére nem 3300 milliárd forint lesz, hanem 4400 milliárd - derül ki az MNB összesítéséből.
Vagy a pénzügyminiszter optimistább a szakmai stábjánál, vagy a tarsolyában van valamilyen – eddig be nem jelentett – intézkedés(csomag), amivel a recesszió elkerülhető.
Szeptemberben az államháztartás önkormányzatok nélküli része pluszos hónapot zárt, így a hiány már „csak” 2,7 ezer milliárd forinton áll – az egész éves terv 3,2 ezer milliárd. Az adóbevételek a tervezettnél jobban alakulnak, különösen az áfabevételek emelkedése számottevő. A plusz földgázbeszerzés miatt a kormány a GDP 6,1 százalékára emeli az éves hiányt.
A minimálnyugdíj 2008 óta változatlanul 28 500 ezer forint, 2022-ben még mindig 60 ezer nyugdíjas kap 40 ezer forintnál alacsonyabb havi ellátást, egymillióé pedig nem éri el a 140 ezer forintot. De az se jár jól, aki többet kap: az inflációkövető nyugdíjemelési szisztéma ilyen infláció mellett nem képes lépést tartani az inflációval. Közben a nyugdíjkassza egyensúlya már most teljesen felborult, idén legalább félezer milliárd forintot kell beletolni a költségvetésből.
Júliusban csökkent a központi alrendszer hiánya, az már „csak” az egész éves terv 84 százalékán áll.
A gyereket nevelőknek durván 650 milliárdot osztott vissza a kormány a választás előtt, ez az összeg kamatostól visszaérkezett a költségvetésbe. Az elszálló árakkal együtt ugyanis az áfabevétel is nő, ami eddig csaknem 800 milliárdos bevételt hozott az államnak.
Főleg alapból túltervezett kiadásokból farag le a kormány költségvetési kiigazítása. A minisztériumoknál és egyéb költségvetési intézményeknél 416 milliárd forintnyi kiadást zárolnak.
Az utolsó pillanatig reszelgeti a kormány és a Fidesz a 2023-as büdzsét, több pénz jut majd egyebek mellett sportra és kormányzati kommunikációra. A bevételi oldalon a fedezetet az infláció miatt növekvő adóbevételek jelentik. A 2023-as büdzsét megalapozó gazdasági előrejelzések már most köszönőviszonyban sincsenek a realitásokkal, ettől függetlenül a költségvetést nem fogják áttervezni.
A harcok által közvetlenül nem érintett országrészekben többé-kevésbé működik az ukrán gazdaság, de csak a jegybank által bevezetett szigorú korlátozásoknak és az állam által kipumpált rengeteg pénznek köszönhetően. A külkereskedelem szinte leállt, a mezőgazdaságban külön probléma, hogy az oroszok módszeresen elaknásítják a termőterületeket, már az ország körülbelül 13 százalékát.
6,4 százalékkal nőtt a GDP 2021-ben, miközben az államháztartás központi alrendszerének hiánya az 5 ezer milliárd forintot is meghaladta – közölte a Pénzügyminisztérium.
Októberig 1570 milliárd forint volt a kormányzati szektor hiánya – és csak év végén jött a nagy, szokásos pénzszórás. A kormány egész évre a GDP 7,5 százalékára rúgó, 4 ezer milliárd forintos hiánnyal számol.
Ahogy az előző években már megszokhattuk, az év utolsó napjaiban százmilliárdok mennek közelebbről meg nem határozott állami vállalatoknak, és persze nem maradtak ki a határon túli támogatások meg az egyházak sem. A kormány tavasszal felemeltette az országgyűléssel a hiánycélt, az adóbevételek pedig a vártnál sokkal jobban teljesültek, így több pénzt lehetett elkölteni.
