szerző:
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Épp csak bevinné a költségvetési hiányt a kormány az uniós limit alá 2024-ben. Az államadósság a vártnál jobban csökken, de jórészt csak azért, mert az infláció felfújja a számszerű GDP-t. A magas kamatok miatt rengeteget kell az államháztartás finanszírozására költeni.

Ugyanazokat a fő számokat írta bele a Pénzügyminisztérium az uniónak kiküldött friss Konvergencia programba, mint a 2022 végén módosított idei költségvetésbe. Idén a gazdaság 1,5 százalékkal nőhet (ez meglehetősen optimista feltételezés), 2024-ben 4 százalékkal, majd a következő években rendre 4,3, 4,5, 4,2 százalékkal. Az inflációt idén éves átlagban 15 százalékra várja a kormány (ez meglehetősen optimista feltételezés, optimistább, mint a jegybanki, vagy bármilyen más előrejelzés, amely 20 százalékhoz sokkal közelebb teszi ezt az értéket). Az infláció 2024-ben még magas lesz, éves átlagban 6 százalék, majd 2025-ben csökken a jegybanki célra (3 százalék).

Drága az adósságfinanszírozás

A költségvetési hiány idén a GDP 3,9 százaléka lesz – ez szintén meglehetősen optimista várakozás, a hiány már az első hónapokban alaposan elszállt, ráadásul ha a GDP növekedése elmarad a kormány által várttól, az automatikusan minden GDP-arányos adatot negatívan érint. 2024-ben a terv szerint a hiány 2,9 százalékos lesz, vagyis épp alatta marad majd az uniós hiánylimitnek. A hiány a következő években 1,9, 1,4, 0,4 százalékra csökken.

A hiánycél betartását az EU a pandémia kitörése óta nem kérte számon a tagállamokon, ám ennek most már vége lesz, a nagy hitelminősítőknél épp csak a bóvli kategória fölött álló Magyarországnak pedig nagyon rosszul jönne egy uniós túlzottdeficit-eljárás.

Annak következménye szinte biztosan leminősítés lenne, márpedig az államadósság finanszírozása már így is nagyon drága. Idén a kamatkiadás a GDP 3,8 százalékára fog rúgni, 2024-ben még nagyobb lesz, 4,1 százalék, de 2027-ben sem csökken 3 százalék alá. Az államadósság implicit kamatlába idén 5,8 százalék lesz, jövőre 6,3 százalék, majd lassan csökken.

Az államadósság így is elinflálódik

Ilyen kamatkiadások mellett az éves hiányok lefaragása borítékolhatóan komoly kihívás lesz a kormány számára, mondhatni: megszorításokra lesz szükség. Vagy legalábbis vége a féktelen kormányzati költekezések időszakának.

Az idei Konvergencia program egyébként lazább költségvetési folyamatokat vetít előre, mint a tavalyi, az előző kiadásban az éves hiányok még minden évben a GDP 0,4 százalékával kisebbek lettek volna (tehát jövőre csak 2,5 százalék, majd 1,5 és 1 százalék).

Az államadósság-pálya ezzel együtt alaposan lejjebb tolódott a tavalyi előrejelzéshez képest. Idén az államadósság a GDP 70 százaléka alá csökken, 2026-ban pedig 60 százalék alá. Emögött elsősorban a nominális (számszerű) GDP inflációnak is köszönhető megugrása húzódik – mivel a számszerű államadósságot magasabb számszerű GDP-hez kell viszonyítani, az arány máris sokkal jobban fest. A folyó áron számolt GDP tavaly 20,6 százalékkal nőtt, a növekedése idén 16,5 százalékra várható, jövőre 9,8 százalék.

Az inflációs csúcs, amit nem nevezünk számán

Az inflációra visszatérve, a Konvergencia program szerint a tavalyi rendkívül magas, 14,5 százalékos áremelkedés elsősorban az orosz–ukrán háború és a kivetett szankciók által súlyosbított energiaválsághoz köthető, amelyet tovább fokozott a nyáron tapasztalt történelmi szárazság, valamint a külföldi magas infláció begyűrűződése és az árfolyam leértékelődése.

A magyar, januárban tetőzött inflációra a már említett tényezőkön túlmenően jelentős hatással volt az árfolyam leértékelődése, a szárazság által átlagosnál súlyosabban érintett agrárium, az erős bérdinamika, illetve az elmúlt időszak erős belső kereslete – olvasható a programban, bár annak készítői elkerülték, hogy az inflációs csúcshoz tartozó számot leírják (25,7 százalék volt egyébként).

A nemzetközi folyamatok, valamint a szigorú monetáris politika és a Kormány árakat fékező intézkedései nyomán folytatódik az infláció csökkenése. Az árstopokat 2023. június 30-ig meghosszabbította a Kormány és kötelező heti akciókat ír elő az élelmiszerüzleteknek. A program nem említi, hogy az árstopok éppenséggel nem fékezik az inflációt (a hatóságilag rögzített egyes árakat persze igen), sőt növelik azt – legalábbis a jegybank szerint.

Az év első felében még lassabb lehet a mérséklődés, azonban a második félévre gyors ütemű csökkenés bontakozik ki, amelynek eredményeként az infláció év végére várhatóan egy számjegyűre mérséklődik. A program azt sem említi, hogy ez jórészt a bázishatásnak lesz köszönhető, év végén már a tavaly év végi, rendkívül magas árakhoz viszonyítunk.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!